Tehetetlenek az orvvadászokkal szemben?

Az állatvédők szerint az érintett kormányzatok semmit sem tesznek az orvvadászok ellen.

Vietnam, Laosz és Thaiföld semmit sem tesz, Kína valami keveset igen, de túl keveset – fogalmazott Jason Bell, az IFAW természetvédelmi szervezet dél-afrikai igazgatója, aki szerint elsősorban az említett országok bizonyulnak túlságosan is passzívnak az elefántagyarral, az orrszarvútülökkel vagy épp az oroszláncsonttal folytatott illegális kereskedelem elleni harcban. Mint rámutatott, a szervezett bűnözés a hatalmas nyereség miatt szisztematikusan vadászik veszélyeztetett állatokra, végül is sok száz millió eurós üzletről van szó.

Az orvvadászok foga elsősorban az elefántagyarra és az orrszarvútülökre fáj, de nagy a kereslet az oroszláncsont iránt is. Ezek mind orvosságok és potencianövelő szerek összetevőiként keresettek az ázsiai piacon. December közepéről származó adatok és becslések szerint a vadorzók idén 30 ezer elefántot és 950 orrszarvút öltek meg, vagyis tartós és jelentős fenyegetést jelentenek az Afrikában élő 450 ezer elefántra és 25 ezer rinocéroszra – figyelmeztettek állatvédők.

A tragikus helyzetre való tekintettel az Interpol és az ENSZ szervezett bűnözés elleni hivatala (UNODOC) közös csapatot képezett ki az orvvadászok visszaszorítására. A terebélyesedő mészárlás hátterében a gyarapodó ázsiai középosztály fogyasztási éhsége húzódik meg. Egy, a Természetvédelmi Világalap (WWF) támogatásával készült tanulmány szerint Vietnamban még mindig sokkal nagyobb az orrszarvútülök iránti kereslet, mint a kínálat – a porként feldolgozott tülökért kért horrorisztikus, 50 ezer eurós összeg ellenére is. Dél-afrikai szakértők szerint az orvvadászok legfeljebb háromezer eurót kapnak egy egész tülökért, ami azonban valóságos vagyon sok koldusszegény afrikai számára.

„Csak akkor tudunk véget vetni ennek a drámának, ha felvesszük a harcot az illegális kereslet ellen” – jelentette ki a WWF egyik németországi vezetője. Az afrikai országokban tapasztalt kiterjedt korrupció miatt semmiféle felfegyverzés nem lehet hatásos a vadorzókkal szemben. Mivel a bűnözők ellehetetlenítésének kulcsa Ázsiában van, egyre több híresség vesz részt ottani kampányokban. Legutóbb Vilmos herceg, David Beckham és a kosárlabdázó Jao Ming szerepelt közös reklámfilmben, amely az orrszarvútülökről és az elefántagyarról való lemondást hirdette Délkelet-Ázsiában és Kínában.

Az orrszarvúk esetében elsősorban a Dél-afrikai Köztársaság az orvvadászok terepe. Az országban él ugyanis Afrika rinocéroszainak csaknem 80 százaléka, és míg 2007-ben csak 13 példánnyal végeztek, addig 2011-ben már 448-cal, tavaly pedig 668-cal. A vadorzók ellen nagy erőkkel veszik fel a harcot: a Krüger Parkban például négyszáz fegyveres parkőr látja el az állatok védelmét. Felszerelésük a legmodernebb, a helikopter mellett drónjuk is van. Munkájukat kétszáz katona is segíti. A bűnözőket azonban még ez sem rettenti el: évente többtucatnyi orvvadász sebesül meg, néhányan oda is vesznek a hatóságokkal való összecsapásokban. Ha bíróság elé kerülnek, 12 év szabadságvesztéssel – vagy még többel – sújthatják őket.

Az elefántagyar iránt szintén nagy a kereslet, amit sok ország, többek közt Tanzánia, Kenya, Mozambik, Szudán vagy éppen Kamerun is megszenved. A vadorzók egyre kegyetlenebbé válnak, Zimbabwéban például ciánnal mérgeztek meg itatókat. Egész elefántcsordák estek áldozatul, valamint más állatok is, amelyek lakmároztak az ormányosok teteméből.

A tarthatatlan helyzet javítása érdekében nemrég Gaborone-ban megrendezték az afrikai elefántokkal foglalkozó első csúcsértekezletet, amelyen végül Kína, Vietnam, Malajzia, Thaiföld és a Fülöp-szigetek nyilatkozatot írt alá az elefántagyarral folytatott feketekereskedelem ellen. Az állatvédők mindazonáltal továbbra is szkeptikusak. „Ez az ügy még mindig a fontossági sorrend végén kullog” – vélekedett Jason Bell.