Térben és időben változó felhőzet jön

Csapadék nem valószínű, ellenben 15 fokos tavaszi meleg és némi felhőzet vár minket az év utolsó szombatján.

Skandináviától Közép-Európán keresztül egészen a Földközi-tenger középső részéig hullámzó frontrendszer húzódik. A frontrendszer mentén erősen felhős az ég és többfelé esik az eső, az Alpokban, és néhol északon is havazik.

A Brit-szigetek térségében újabb erős ciklon örvénylik, amely ott, és az Atlanti-óceán partvidékén okoz nagy területen esős, szeles időjárást. Ugyanakkor a Kelet-európai-síkság felett anticiklon helyezkedik el. Arrafelé gyengén felhős és borult területek váltakoznak. Párás a levegő, az éjszakai órákban helyenként zúzmarás köd képződik. Számottevő mennyiségű csapadékról nem érkezik jelentés.

Kontinensünk legnagyobb részén az év ezen időszakához képest több fokkal melegebb van, a kora délutáni órákra jobbára 3 és 11 fok közé melegszik fel a levegő, sőt a Balkán-félszigeten és a mediterrán tájakon 12, 19 fok a jellemző. A Kárpát-medence fölé szombat estig szárazabb, továbbra is igen enyhe levegő áramlik.

Térben és időben változó felhőzetre számíthatunk, az éjszakai órákban több helyen képződik köd. Szombaton a köd feloszlása után a legtöbb napsütés a délkeleti, keleti megyékben várható. Csapadék nem valószínű. A délkeleti, déli szél megélénkül, szombaton napközben az Észak-Dunántúlon időnként meg is erősödik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 0 és +6 fok között alakul.A legmagasabb nappali hőmérséklet szombaton többnyire 7, 12 fok között, délkeleten 13, 15 fok körül valószínű.

Az elmúlt napokhoz hasonlóan folytatódott az év ezen időszakához képest több fokkal enyhébb időjárás. Megdőlt a mai napra vonatkozó maximum-hőmérséklet országos rekordja: Békéscsabán 15,5 fokig emelkedett a hőmérséklet.

Az eddigi rekordot, 15,1 fokot 2004-ben mérték Körösszakálon. Megdőlt a fővárosi melegrekord is, Pestszentlőrincen 12,4 fokig melegedett fel a levegő, amely 0,2 fokkal magasabb a korábbi, 1974-ben Budapest belterületen regisztrált hőmérsékletnél. A szélsőségek válogatása és ellenőrzése a mérések kezdete óta tart, ennek ellenére előfordulhat, hogy a bemutatottnál szélsőségesebb értékek is bekövetkeztek, vagy esetleg hibás érték maradt az adatok között, különösen a XX. század első felében, amely időszakról túlnyomórészt csak kéziratos formában vannak adataink.

Az abszolút szélsőértékek, vagyis az eddig mért legnagyobb, legkisebb értékek rendszerint csak egy-egy földrajzi helyre és nagyon rövid időszakra vonatkoznak. Ellenőrzésük és elfogadásuk ezért mindig részletes vizsgálatot igényel. Bekövetkezésük gyakran különböző meteorológiai jelenségek véletlenszerű egybeesésének és bizonyos lokális hatások megerősödésének következménye. Az is előfordulhat, hogy a mérés körülményeinek megváltozása, vagyis az eredeti adatok inhomogenitása miatt képvisel rekordot az idősor egyébként átlag körüli eleme.