40 év alatt 30 százalékkal csökkent egyes halak mérete

Mi okozhatta ezt a drámai változást az Északi-tengerben?

2014. 01. 29. 13:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A szakemberek szerint a foltos és a vékonybajszú tőkehal, a hering, a norvég tőkehal, valamint a sima lepényhal maximális testhossza nagyjából 29 százalékkal csökkent az 1970 és 2008 között eltelt 38 év alatt, amikor az Északi-tenger hőmérséklete 1-2 Celsius-fok közötti értékkel emelkedett. A méretcsökkenés nem érintette a területen élő összes halfajt: a közönséges tőkehal semmit, míg a nyelvhal mindössze egy százalékot veszített testhosszából a vizsgált időszak alatt.

A skóciai Aberdeeni Egyetem kutatói az Északi-tenger kereskedelmi célból halászott fajainak korára és méretére vonatkozó több mint három évtizednyi adatot elemezték. A felhasznált információkat a Tengerkutatások Nemzetközi Tanácsa szolgáltatta – olvasható a The Daily Telegraph című brit lap internetes kiadásában.

„Az elemzésünk szerint a tanulmányozott fajok többségének maximális testhosszában egybevágó csökkenés következett be a vizsgált időszakban” – húzta alá a tanulmányt vezető Alan Baudron, az intézmény biológiai tudományok tanszékének kutatója. Mint hozzátette, ami igazán érdekes, hogy ezt a méretcsökkenést egy sor különböző halfajnál tapasztalták, olyanoknál, amelyeknek eltérő az étrendje, különböző mélységekben élnek és más-más szinten vannak kitéve a halászat hatásainak.

A kutatók szerint a halak zsugorodásának időbeli összehangoltsága azt sugallja, hogy a mindannyiuk által megtapasztalt tényező – a növekvő vízhőmérséklet – lehet részben a felelős a méretcsökkenésért. Baudron elmondta, hogy a halak maximális testhosszának csökkenése egybeesett azokkal az évekkel, amikor az Északi-tenger vizeinek hőmérséklete emelkedett.

„Eredményeink összhangban vannak a halak fiziológiájára vonatkozó jelenlegi ismereteinkkel. Mivel ezek hidegvérű állatok, ezért az anyagcseréjüket a környezeti hőmérséklet határozza meg” – magyarázta a szakember. „A halak általában gyorsabban növekednek életük korai szakaszában, ha melegebb hőmérsékletnek vannak kitéve. A gyors fiatalkori növekedés következményeként azonban kisebb testmérettel válnak ivaréretté, és emiatt nem nőnek akkorára, mint a hidegebb vizekben” – tette hozzá.

Baudron rámutatott arra, hogy a tengervizek hőmérséklete világszerte eltérő ütemben növekszik. A kutatók előrejelzései szerint a halfajok testhosszának csökkenése más tengerrégiókban is bekövetkezhet, ahol erős a hőmérséklet-növekedés mértéke.

Az eredményeket a Global Change Biology című folyóiratban közölték a szakemberek, remélve, hogy tanulmányuk hatására további vizsgálatok készülnek a klímaváltozásnak a halászatra gyakorolt hatásairól.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.