Noha a neandervölgyi ember mintegy 28 ezer éve halt ki, dns-ének egyötöde fennmaradt a modern emberi genomban, mivel több tízezer évvel ezelőtt közös utódokat is nemzett a két emberfaj. Korábbi kutatások kimutatták, a modern ember egyénenként csak körülbelül 1-3 százalék neandervölgyi-dns-sel rendelkezik.
A Homo sapiens „unokatestvére” körülbelül 400 ezer évvel ezelőtt jelent meg Eurázsiában, ahová a mai ember mintegy 50 ezer éve érkezett Afrikából.
A Nature és a Science tudományos lapok legfrissebb számában megjelent két tanulmány azt is meghatározta, hogy az egyén szintjén ugyan kevés, ám globálisan a neandervölgyiek genomjának hozzávetőlegesen egyötöde maradt fenn. Ennél azonban mélyebbre is ástak: kimutatták, hogy milyen területekről tűntek el teljesen a génjeik, és melyek azok, ahol arányuk akár a 70 százalékot is eléri.
A Washingtoni Egyetem Genomtudományi Tanszékének Joshua Akey vezette kutatócsoportja 379 európai és 286 kelet-ázsiai személy genomjának elemzését végezte el, tanulmányuk a Science-ben jelent meg. A Nature-ben ismertetett kutatás során a Harvard Egyetem orvosi karának David Reich populációgenetikus vezette kutatócsoportja németországi a Max Planck Intézet tudósaival együtt 846 nem afrikai származású, 176 fekete-afrikai és egy 50 ezer évvel ezelőtti neandervölgyi ember génváltozatait vetette össze.
A két csoport – ugyan eltérő módszerekkel – ugyanarra az eredményre jutott: a modern ember genomjának nagy területein egyáltalán nincs neandervölgyi-dns, más területeken azonban sokkal több, mint korábban vélték. A kutatók szerint a természetes szelekció számlájára írható ez a különbség, a modern ember kiiktatta genetikai örökségéből azokat a neandervölgyi-elemeket, amelyek károsak lehettek számára. Azokat ellenben, amelyek előnyt jelentettek az alkalmazkodásnál, megőrizte.
Reich érdekesnek tartja azt a feltevést, hogy mivel a neandervölgyiek előbb érkeztek Eurázsiába, már alkalmazkodtak az Afrikán kívüli, hűvösebb klímához, és átadták ezt a genetikai előnyt a Homo sapiensnek. Ezt az örökséget legnagyobb részben a keratin nevű fehérjéhez köthető génekben mutatta ki a tudóscsoport. A keratin a bőrt, a hajat és a körmöt erősíti, ellenállóbbá teszi a hideggel szemben, mert jobb „szigetelést” ad.
