Amiről a pestisjárvány áldozatai mesélnek

Fogminta alapján kutatják a fekete halál nyomait a kutatók.

tt
2014. 01. 29. 11:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A tudósok megállapították, hogy a történelem két legpusztítóbb járványát ugyanannak a kórokozónak különböző törzsei okozták, és felhívták a figyelmet arra, hogy a baktérium lehetséges új változatai ismét járványokat idézhetnek elő. Tanulmányuk a Lancet Infectious Diseases című szaklap legfrissebb számában jelent meg.

A középkor fekete halál néven ismert járványának áldozataiból származó baktériumminta DNS-ének teljes elemzését már 2012-ben elvégezték német kutatók. Ezt összevetették a nyilvános adatbázisokban hozzáférhető, több mint háromszáz Yersinia pestis baktériumtörzs genomjával, és azonosítottak egy olyan csoportot, melynek tagjai okozhatták a 6. és 8. század között a Kelet-Római Birodalomban, Justinianus császár korában lezajlott járványt.

Az új kutatás során ez utóbbi járvány két német áldozatának fogaiból nyertek DNS-t, és a genom rekonstruálása után megállapították, valóban ugyanannak a Yersinia pestis baktériumnak a számlájára írható, mint a középkori fekete halál. A justinianusi bubópestis végigsöpört Ázsián, Észak-Afrikán, a Közel-Keleten és Európán, a világ korabeli népességének felét kiirtotta. A másik nagy járvány, a 14. századi fekete halál négy év alatt körülbelül 50 millió európait ölt meg.

A járvány az emberre általában rágcsálókról terjed, a rajtuk élősködő bolhák hordozzák a pestis baktériumát.
Tom Gilbert, a dán Természettudományi Múzeum kutatója a tanulmányt kísérő kommentárjában figyelmeztetett arra, hogy a fertőzés több alkalommal is átterjedt már az emberre, a rágcsálók életterének szűkülésével pedig csak idő kérdése, hogy a jelenleginél jobban ki legyünk téve a veszélynek.

Más szakértőkkel együtt azonban ő is kételkedik abban, hogy egy újabb pestisjárvány olyan pusztító lenne, mint elődei. Hendrik Poinar, a kutatás vezetője, a kanadai McMaster Egyetem ősi DNS-t vizsgáló központjának igazgatója úgy vélte, a modern antibiotikumok meg tudják állítani a fertőzést. Mintegy kétszáz rágcsálófaj hordozza a kórokozót, amely más állatokat és embereket is megfertőzhet.

Hozzátette: nagyobb figyelemmel kell követni a rágcsálók populációiban fellépő járványokat, hogy idejében észrevegyék az emberre leselkedő fertőzés veszélyét. Minden évben több ezer ember kapja el a pestist, leginkább Közép- és Kelet-Európában, Afrikában, Ázsiában és Amerika egyes régióiban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.