A brit antarktiszi kutatóprogramban (BAS) részt vevő Pete Convey, az új-zélandi Canterbury Egyetem vendégelőadója szerint nagyjából száz évvel ezelőttig a jeges kontinens védve volt az emberi behatástól, ám azóta az emberek szándékosan vagy akaratlanul, de elkezdték behordani a területre az új organizmusokat.
Az Antarktisz térségében több mint 200 dokumentált példája van az idegen fajok előfordulásának: többségüket az Antarktisztól északra elhelyezkedő szigeteken, nagyjából 10 százalékukat pedig délebbre, a kontinensen fedezték fel. „Az ismert esetek mindegyike könnyen visszavezethető az elmúlt 50-60 év nemzetközi műveleteire vagy korábbi történelmi eseményekre” – húzta alá közleményében a szakember, rámutatva, hogy a kontinensre érkező minden expedíció magában hordozza az idegen fajok behozatalának kockázatát.
Néhány szubantarktikus szigeten az idegen növény- és gerinctelen állatfajok száma elérte az őshonosokét, mindez pedig óriási fenyegetést jelent azon egyedi ökoszisztémák számára, amelyek gyakran képtelenek tolerálni az új versenyhelyzetet vagy a ragadozókat. „Az Antarktisz bizonyos részein egyre gyorsabban növekszik az ilyen ökoszisztémák száma. Néhány esetben a klímaváltozás is közrejátszik, kevésbé szélsőséges feltételeket teremtve, ami azt jelenti, hogy még több idegen faj lesz képes megvetni a lábát” – mutatott rá Convey.
Hozzátette, ezeknek az invazív fajoknak egy része valószínűleg alapjaiban és visszafordíthatatlanul megváltoztatja az Antarktisz és a szigetek ökoszisztémáinak működését. A szakember szerint a hatékony biológiai biztonsági intézkedések jelentik az utolsó lehetőséget az Antarktisz megóvására.
„Ez az utolsó esélyünk annak bebizonyítására, hogy kontinentális szinten helyesen és hatékonyan tudjuk kezelni a biológiai inváziók jelentette fenyegetést, mielőtt a baj valóban bekövetkezne. Mindez mára lehetetlenné vált az összes többi kontinens és jelentősebb földterület esetében” – hangsúlyozta a kutató.
