Ha a csapatban lévő többi prérikutya utánozza a viselkedést, az adott egyed biztonságban érzi magát, ezért több időt szán a táplálékkeresésre. A kanadai Winnipegben lévő Manitoba Egyetem biológusai a témában végzett kutatásaik eredményét az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) mutatták be.
A földimókusformák közé tartozó feketefarkú prérikutyák (Cynomys ludovicianus) kolóniájának tagjai hasonlóan viselkednek, mint a futballstadionokban a szurkolók: követik két lábra álló társuk viselkedését, ezáltal szinte a szurkolókéhoz hasonló hullámmozgást végeznek. A kutatók sokáig nem tudták, mire szolgál ez a mozdulatsor. Úgy vélték, a prérikutyák ezzel jelölik meg területüket, figyelmeztetnek a veszélyre, vagy a szomszédaikkal való társas kötődéseiket erősítik.
A kanadai kutatók azonban megfigyelték, hogyan viselkednek az állatok, miután kiváltottak egy ilyen „hullámot”. Arra az eredményre jutottak, hogy minél több egyed utánozza a mozdulatot és minél tovább tart a „hullám”, az azt kiváltó egyed annál több időt szentel aztán a táplálékkeresésnek: mivel a kolónia reagál és ébernek mutatkozik, biztonságban érezheti magát.
A prérikutyák hatalmas kolóniákba tömörülnek, amelyeket több család épít fel. Száraz, alacsony vegetációval rendelkező területeken honosak. Bonyolult, állandóan bővített föld alatti járatokban élnek, és őrszemeket állítanak, amelyek figyelmeztetik a többieket, ha ragadozó tűnik fel.
Korábbi kutatások szerint hangadásuk meglepően összetett, vinnyogó ugatásukkal informálni tudják a többieket a közelgő ragadozó színéről, méretéről, mozgási irányáról, sebességéről és fajtájáról is.
