A Karlsruhei Technológiai Intézet, a Max Planck Intézet intelligens rendszereket kutató részlege és a Tübingeni Egyetem tudósai a természetes csontvelő alapvető tulajdonságaival rendelkező mesterséges csontvelőt állítottak elő.
A csontvelőben találhatóak az úgynevezett hematopoetikus, vagyis vérképző sejtek, amelyekből az oxigén szállításáért felelős vörösvértestek, a fertőzések elleni védekezésben szerepet játszó fehérvérsejtek, valamint a véralvadásért felelős vérlemezkék alakulnak ki. Ezeket a vérképző sejteket használják fel a vérképző rendszer rosszindulatú megbetegedése, a fehérvérűség (leukémia) kezelésére oly módon, hogy a beteg kórossá vált sejtjeit egészséges hematopoetikus őssejtekkel váltják fel, amelyet egy megfelelő donorból nyernek.
Manapság nem minden leukémiában szenvedő számára lehet megfelelő donort találni, ezért a probléma megoldását a szakemberek a hematopoetikus őssejtek szaporításától várják. Mivel ezek a vérképző sejtek csak saját természetes környezetükben képesek megtartani őssejttulajdonságaikat, a szakembereknek olyan környezetet kellett létrehozniuk, amely hasonlít az őssejtére a csontvelőben. A csontok szivacsos állományának szerkezetét lemásolva a német kutatók szintetikus polimerből hoztak létre szivacsos struktúrát. A mesterséges csontvelőbe köldökzsinórból frissen vett, izolált hematopoetikus őssejtet juttattak be, és néhány napon át „érlelték”.
Különféle módszerekkel végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a sejtek elkezdtek szaporodni az újonnan kifejlesztett mesterséges csontvelőben. Most már a kutatók a laboratóriumban részletesen tanulmányozhatják az őssejtek és a felhasznált anyagok közötti kölcsönhatást, hogy kiderítsék, milyen hatással vannak a szintetikus anyagok az őssejtek viselkedésére.
Kutatásuk elvezethet ahhoz, hogy a mesterségesen létrehozott környezetet az őssejtek célzott szaporítására használják a leukémia kezelésében tíz-tizenöt év múlva.
