A Massachusettsi Egyetem Jerrold Meyer vezette kutatócsoportja 88, Grönlandon élő jegesmedvétől gyűjtött szőrmintákat 1988 és 2009 között, és megmérte azok kortizolszintjét – olvasható a Journal of Visualized Experiments című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
A kortizolt stressz hatására kezdi termelni a mellékvese, hogy a belső erőforrások mozgósítását elősegítse. Így tud az állat például elmenekülni veszély esetén. A tartós stressz azonban gyengíti az immunrendszert, ezzel egészségkárosodást okozhat.
Meyer elmondta: a kortizol stresszhormon évszázadokon át megmarad az állatok szőrszálaiban és az emberi hajban is, ez tette lehetővé, hogy összehasonlítsák a friss adatokat az 1800-as évek végén élt jegesmedvék múzeumokban őrzött bundájában mért adatokkal.
A minták elemzése kimutatta, hogy megemelkedett a jegesmedvékben a stresszhormonszint, amit a hőmérsékleti ingadozások és a jégtakaró kiterjedésének változásai okozhattak.
