Agócs Attila elmondta: a tengerészeti akadémiához kapcsolódó történelmi okiratokat, a magyar tengerészet jelentős helyszíneinek és kiemelkedő személyiségeinek ábrázolásait, maketteket, korabeli fizetőeszközöket és tengerészek által használt készülékeket láthatnak a látogatók, a kiállított tárgyak Horváth József okleveles kapitány magángyűjteményéből származnak.
„A kiállítás a TIT Hajózástörténeti, Modellező és Hagyományőrző Egyesület (HMHE) és a Zebegényi Hajózási Múzeum társszervezésével jött létre a Párkányi Városi Múzeummal együttműködve” – tette hozzá.
Az igazgató elmondta, hogy a magyar tengerészet és tengerészképzés története az 1700-as évekre nyúlik vissza. 1753-ban Mária Terézia Triesztben megalapította az első tengerészeti iskolát, amely 1774-ben költözött át Fiumébe.
Abban az évben adta ki a királyné Politicum Edictum című rendtartását, amely részletesen meghatározta a tengerészet feladatait. 1852-ben egy új, három évfolyamos tengerészeti magániskolát alapítottak Fiumében a már meglévő mellé, majd 1871-től egyesítették a két iskolát Királyi Tengerészeti Főtanoda néven. Később akadémiai rangra emelték a tanintézetet, amely használhatta a magyar királyi jelzőt. A szaktárgyakon kívül az oktatás nyelve a magyar lett.
Az akadémia fénykora 1905 és 1914 közé tehető, ezt az időszakot kiemelt állami támogatás is jellemezte. Jeles tanárai tankönyveket írtak és fordítottak, a hallgatókat bevonták a közösségi megmozdulásokba, a kulturális életbe. Az első világháború kitörése gyökeres változást hozott az iskola életében. Végül az Olasz Nemzeti Tanács vette át az intézet irányítását és fokozatosan megszüntette annak magyar jellegét.
Agócs Attila hozzátette: a tárlat külön rávilágít Július Juraj Thurzo első szlovák tengerészkapitány és jeles útirajzíró életpályájának és munkásságának meghatározó momentumaira.
A március 28-ig látogatható kiállítást Balogh Tamás, a TIT HMHE elnöke nyitja meg Füleken.
