Az enyhe tél is veszélyes lehet

Ha a madarak korábban költenek, már néhány fagyos nap is a fiókák tömeges pusztulását idézheti elő.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületének ornitológusa az MTI-nek elmondta, hogy a madárvilágnak nagy erőpróbát jelent alkalmazkodni a klímaváltozás okozta szokatlan helyzetekhez. „A madarak világára egyébként sem a fogcsikorgató hideg, a hóval borított rétek, befagyott élővizek jelentik a valódi veszélyt, hanem az ideihez hasonló, egyre gyakoribb »lagymatag« telek. A kiszámíthatatlan tavaszok evolúciós léptékben is zavart okozhatnak” – fogalmazott.

Az enyhe idő nyomán a madarak kényelmesebb körülmények között, kisebb erőfeszítés árán juthatnak táplálékhoz, ami által a kevésbé életképes egyedek is átvészelhetik a kritikus időszakot. „Csökken a természetes szelekció hatása, a gyengébb génállományú – például betegségekre hajlamos – egyedek megmaradása pedig hosszú távon káros lehet az adott fajra nézve” – emelte ki az ornitológus.

Ismertetése szerint a klímaváltozáshoz alkalmazkodás folyamatának egyik látványos példáját mutatja az idei télen is itthon maradt, több tucatnyi fehér gólya. Ezek a madarak mérlegelve a hosszú repülés veszélyeit és a helyben maradás kockázatait, egy evolúciós lépést téve „felülbírálták” a több ezer éve beléjük kódolt vonulási parancsot – vélekedett a szakember, aki szerint az állatok végül „jól döntöttek”, mert a természetbarát emberek által nyújtott ennivaló a mezei pockokkal és egerekkel már elegendő táplálékot kínál a tavasz beköszöntéig.

Az ornitológus szerint tendenciáról van szó, hiszen valószínűleg ezen madarak a költözés helyett ez év őszén is a maradást választják, és példájukat egyre több társuk követheti. Szerinte a folyamatban érintettek lehetnek más költöző madárfajok is, például a barátposzáta, a házi rozsdafarkú vagy az örvös galamb. Az idei télen 100-nál is több madárfaj telel nálunk, közöttük több tízezer daru, szerecsensirály és vadlibafajok – mutatott rá.

Örvendetes, hogy a néhány éve még a kihalás által fenyegetett parlagi sas egyre szaporodik, már több mint 150 pár fészkel a Duna-Tisza köze, a Jászság, Heves megye tájain. A szakember szerint ez az önkéntes madárvédők munkájának is köszönhető. Más fajok, mint például a szarka, a feketerigó, a mátyásmadár, „az idők szavának” engedve mind inkább városi életre rendezkednek be, mert itt télen is találnak táplálékot maguknak.

A klímaváltozás mellett más negatív hatások is fenyegetik a madárvilágot. A nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása nyomán például az agrárterületekhez, gyepekhez, szántókhoz kötődő madarak szerte Európában nagy veszélyben vannak, számarányuk évről évre csökken. „Ezért egyre fontosabb, hogy segítsük megmaradásukat. Ennek szabálya, hogy ott, ahol ősszel elkezdtük az etetést, március közepéig-végéig folyamatosan töltsük fel az etetőket magvakkal” – figyelmeztetett a szakember.

A madárvilág gyors megfogyatkozásának szemléletes példája a repülő rovarokkal táplálkozó fecskék, amelyeknek száma alig egy évtized alatt a felére csökkent. Ezért is fordít rájuk kiemelt figyelmet az egyesület, amelynek aktivistái geolokátorokkal próbálják megtalálni a fecskék máig ismeretlen afrikai telelőterületeit.

A nagyobb testű madárfajok – gólyák, sasok, sólymok és vércsék – esetében már műholdas jeladók is bevethetők. Segítségükkel szinte élőben lehet nyomon követni az afrikai trópusok tájain ezekben a hetekben hazainduló madarak mozgását. A tavaszi vonulás ugyanis e távoli földrészen már elkezdődött, a vedlés után a madarak hiperevéssel nagy mennyiségű zsírt halmoznak fel magukban. „Például egy alig tízgrammos, foltos nádi poszáta ilyenkor képes megduplázni testtömegét és az »üzemanyagát« felélve egy hét alatt akár 5 ezer kilométeres távot repülni” – állítja a szakember.

Az egyesület a március közepétől megérkező fecskék szaporodásának elősegítésére az ereszek alá műfészkek felhelyezését, a közelben sárkupacok, ivóvizes tálcák kihelyezését javasolja. „A fecske és más madarak például ingyenes szúnyogirtással viszonozzák az emberi gondoskodást” – tette hozzá Orbán Zoltán, aki szerint a madárvilág a természet nélkülözhetetlen része, vészes megritkulása ráirányítja a figyelmet, hogy baj van a környezettel, így az ember is veszélybe kerülhet.