Az extrém hőségek a klímaváltozás káros hatásai közé tartoznak, mivel növelhetik a halálozási arányt, különösen az idősebbek körében, tönkreteszik a terményeket, és a víztől kezdve az energiaellátásig mindenre negatív hatással vannak. „A megfigyeléses adatok a szárazföldi meleg szélsőségek folyamatos növekedését mutatták a globális felmelegedés úgynevezett szünetelése során” – húzták alá tanulmányukban a svájci, ausztrál és kanadai szakemberek.
Egy oroszországi hőhullám több mint 55 ezer emberrel végzett 2010-ben, Európában pedig 66 ezer ember halálát okozta egy hőhullám 2003-ban. Pakisztánban rekordot jelentő 53,5 Celsius-fokot mértek 2010-ben, Ázsiában ez volt a legmagasabb érték 1942 óta – mutattak rá a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban közölt írásukban.
A globális felszíni átlaghőmérséklet emelkedésének lassulása a különösen forró évnek számító 1998-ban kezdődött. A szakemberek olyan tényezőkkel hozzák összefüggésbe a jelenséget, mint az óceánok extra hőelnyelése, valamint az ipari folyamatok melléktermékeként és a vulkánkitörések során a légkörbe kerülő kén-dioxid mennyiségének növekedése. (A vulkanikus gáz parányi részecskéi a földi légkör megfelelő rétegébe jutva kénsav- és vízrészecskékké alakulnak, amelyek visszaverik a napfényt a világűrbe, hűtve a Föld légkörét.)
Globálisan nézve, a különböző régiók normális esetben átlagosan nagyjából 36,5 szélsőségesen meleg napot könyvelnek el évente. A megfigyelések szerint az 1997 és 2012 közötti időszakban azokat a területeket sújtotta leginkább a szélsőségek megszaporodása – a területi kiterjedést is nézve –, amelyek az átlagosnál 10-zel, 30-cal vagy 50-nel több extrém meleg napot éltek meg. A legerősebb növekedést az Északi-sarkvidéken és a közepes földrajzi szélességeken fekvő régiókban figyelték meg.
Egyelőre nem tudni, hogy a felmelegedés szünetelése ellenére miért növekedett tovább a szélsőséges hőségek előfordulása. „Nincs okunk azt feltételezni, hogy megáll a még több forró szélsőség irányába mutató trend” – mondta a tanulmányt vezető Sonia Seneviratne, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola Légkör- és Klímakutatási Intézetének munkatársa.