Egyre többször van extrém hőség

Tovább növekedett az elmúlt 15 évben a meleg időjárási szélsőségek száma.

kn
2014. 02. 28. 5:32
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az extrém hőségek a klímaváltozás káros hatásai közé tartoznak, mivel növelhetik a halálozási arányt, különösen az idősebbek körében, tönkreteszik a terményeket, és a víztől kezdve az energiaellátásig mindenre negatív hatással vannak. „A megfigyeléses adatok a szárazföldi meleg szélsőségek folyamatos növekedését mutatták a globális felmelegedés úgynevezett szünetelése során” – húzták alá tanulmányukban a svájci, ausztrál és kanadai szakemberek.

Egy oroszországi hőhullám több mint 55 ezer emberrel végzett 2010-ben, Európában pedig 66 ezer ember halálát okozta egy hőhullám 2003-ban. Pakisztánban rekordot jelentő 53,5 Celsius-fokot mértek 2010-ben, Ázsiában ez volt a legmagasabb érték 1942 óta – mutattak rá a kutatók a Nature Climate Change című folyóiratban közölt írásukban.

A globális felszíni átlaghőmérséklet emelkedésének lassulása a különösen forró évnek számító 1998-ban kezdődött. A szakemberek olyan tényezőkkel hozzák összefüggésbe a jelenséget, mint az óceánok extra hőelnyelése, valamint az ipari folyamatok melléktermékeként és a vulkánkitörések során a légkörbe kerülő kén-dioxid mennyiségének növekedése. (A vulkanikus gáz parányi részecskéi a földi légkör megfelelő rétegébe jutva kénsav- és vízrészecskékké alakulnak, amelyek visszaverik a napfényt a világűrbe, hűtve a Föld légkörét.)

Globálisan nézve, a különböző régiók normális esetben átlagosan nagyjából 36,5 szélsőségesen meleg napot könyvelnek el évente. A megfigyelések szerint az 1997 és 2012 közötti időszakban azokat a területeket sújtotta leginkább a szélsőségek megszaporodása – a területi kiterjedést is nézve –, amelyek az átlagosnál 10-zel, 30-cal vagy 50-nel több extrém meleg napot éltek meg. A legerősebb növekedést az Északi-sarkvidéken és a közepes földrajzi szélességeken fekvő régiókban figyelték meg.

Egyelőre nem tudni, hogy a felmelegedés szünetelése ellenére miért növekedett tovább a szélsőséges hőségek előfordulása. „Nincs okunk azt feltételezni, hogy megáll a még több forró szélsőség irányába mutató trend” – mondta a tanulmányt vezető Sonia Seneviratne, a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola Légkör- és Klímakutatási Intézetének munkatársa.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) egyik tavalyi áttekintése szerint 56 ország számolt be melegrekordról 2001 és 2010 között, és csupán 14 jelentett új hidegrekordot. Michel Jarraud, a WMO főtitkára a héten tartott genfi találkozón elmondta, az eddig mért 14 legforróbb év közül 13-at 2000 óta jegyezték fel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.