Halált okozó szövődmények

Fáradékonyság, rossz szájíz, fogyás – tünetek, amelyek jóval veszélyesebb kórra utalhatnak, mint gondolná.

Ahogy a veseelégtelenség egyre súlyosabb lesz, úgy szaporodik fel a mérgező anyag a vérben. Ez kimerültséget, fáradékonyságot, gondolkodási nehézséget okoz. Az idő előrehaladtával idegrendszeri tünetek jelentkeznek, izomrángások, izomgyengeség és görcsök, majd végtagzsibbadás, egyes területeken érzéskiesés, esetleg mozgásképtelenség. Agyi működészavar, agykárosodás, görcsroham alakulhat ki. Ezek a tünetek emésztési zavarokat, rossz szájízt okoznak és súlyvesztéshez vezethetnek.

Az előrehaladott veseelégtelenség gyakran bélfekélyekkel és bélvérzéssel társul. A vér fokozatosan, enyhén savassá válik (acidózis alakul ki). A bőr színe sárgásbarnába fordulhat, egyes esetekben a karbamid töménysége olyan magas fokot érhet el, hogy fehér por formájában kikristályosodik a bőr felszínén a verejtékből (urémiás zúzmara). Nem ritka a rendkívül kellemetlen általános viszketés sem.

A krónikus veseelégtelenségnek a vesekapacitás értékei alapján öt fázisa van, a legfontosabbak:

A vesefunkciók csökkenése több mint tízszeresére növeli a szív- és érrendszeri eredetű halálozás kockázatát. A veseelégtelenségben szenvedő betegeknek gyakran magas a vérnyomásuk, mivel a vese nem képes eltávolítani a feleslegben lévő sót és vizet. A magas vérnyomás agyvérzéshez, a nátrium- és vízvisszatartás szívelégtelenséghez vezethet. Szintén az agyvérzés és infarktus kockázatát növeli, hogy megnő a vérben a trigliceridszint.

A veseelégtelenségben szenvedőknél kezelés hiányában gyakrabban alakulhat ki szívmegállás, kardiomiopátia, súlyos érelmeszesedés, érszűkület, szívelégtelenség, szívburok-gyulladás. Hiperkalémia is kialakulhat, ilyenkor a vér káliumszintje emelkedik, ez pedig szívritmuszavarhoz vezet. A krónikus veseelégtelenségben szenvedő betegek kardiovaszkuláris halálozása elérheti a 20 százalékot is.

A vese a vérképzésben is részt vesz, ám veseelégtelenség esetén a vese képtelen elegendő mennyiségű eritropoetint (vörösvértestképzést ösztönző hormon) termelni, ezért a hemoglobinszint csökkenése miatt nem jut elegendő oxigénhez a szervezet. Más vérképzőszervi elváltozások is kialakulhatnak: például vérzési, alvadási zavarok. Előfordulhat központi idegrendszeri károsodás. A kisebb foszfátürítés miatt a csontok törékenyebbé válnak.

Úgynevezett folyadékretenció állhat be, ami azt jelenti, hogy megduzzadnak a szövetek, ami szívelégtelenséghez vezet, illetve folyadék halmozódik fel a tüdőben.

Végállapotú veseelégtelenségnél közvetlenül vagy közvetve már minden szerv érintetté válik, az általános működés zavart szenved, kómába eshet a beteg. A tüdővizenyő, illetve az agyi ödéma általában már végzetes szövődménye a veseelégtelenségnek. Ha az idült veseelégtelenségben szenvedő betegek betegségének kiváltó okát nem lehet megállapítani és kiküszöbölni, akkor bekövetkezik a halál.

A nefrológusok szerint a krónikus veseelégtelenségben való elhalálozás csak azért nem nagyobb arányú, mert a betegek jelentős része a keringési betegségekben vagy a cukorbetegség okozta károsodások következtében meghal. A magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség és az elhízás népbetegség, és Magyarországon a lakosság nagy része sajnos dohányzik is. E betegségek hosszú távon kialakuló szövődménye az érelmeszesedés, mely nem kizárólag a koszorúereket, hanem a vese pici ereit is érinti. Ahogyan ezek az erek elpusztulnak, a vese funkciója csökken, és krónikus veseelégtelenség alakul ki.

Az említett krónikus betegségekben szenvedő emberek vesekapacitás-értékét évről évre meg kellene mérni. Kizárólag akkor lehetséges – vesevédő vérnyomáscsökkentő, illetve cukorháztartást egyensúlyban tartó – gyógyszeres terápiával, életmóddal és diétával időben kitolni a baj bekövetkeztét, ha tudatában vagyunk annak, hogy már elkezdődött a vese tönkremenetele. A statisztikák szerint a veseelégtelenségben szenvedő betegek 70 százaléka infarktusban, agyvérzésben, keringési elégtelenségben, szívbetegségben hal meg. Az előbb említett szövődmények nagy része megfelelő kezeléssel, gyógyszerek adásával, illetve dialízissel, az orvos által előírt diéta betartásával és rendszeres kontrollal megelőzhető.

Hasonló cikkeket olvashat a Nemzeti Vese Program honlapján.