Születésünkkor mindkét vesénkben egy-egy millió nefron boldog tulajdonosai vagyunk. A nefron a vese működési egysége, melynek szerepe a vér szűrése és a szűrletből vizelet előállítása (A vese működése). A nefron egy hajszálérgomolyagból (glomerulus) és a hozzá csatlakozó kanyarulatos csövecskéből (tubulus) áll, melyek gyűjtőcsatornákba összeömölve a vesemedencébe torkollanak.
Szervezetünk a veséket rendkívül bőkezűen látja el vérrel, a veséket az erek gazdagon átszövik. Ez a nagyvonalú vérellátás szükséges a kellő mennyiségű szűrlet előállításához és a vesében zajló „anyagmozgatás” biztosításához.
Az öregedés során verőereink szűkülnek, merevednek, mely a szervek vérkeringését, és ennek kapcsán oxigénellátását rontja. Nem kivétel ez alól a vese sem. A romló vérellátás, oxigénhiány következtében a hajszálérgomolyagok hegesednek, majd teljesen fel is szívódhatnak, a kanyarulatos csövecskék sorvadnak, a vesében a dolgos, életvidám sejtek száma csökken, helyettük kötőszövet szaporodik fel. A vese öregedése során kialakuló állapotot görög eredetű szóval nefroszklerózisnak nevezzük (nephros: vese, sclerosis: keményedés).
Minden ötödik egészséges ember veséjében már a 20–30 év közötti életkorban található heges hajszálérgomolyag. A nefroszklerózis előfordulása az életkor előrehaladtával növekszik egészséges emberekben is. A nefroszklerózis szövettani jelei már minden negyedik emberben észlelhetők a 40–50 év közötti életkorban, minden második emberben az 50–70 év közötti életkorban, és a 70 év felettiek háromnegyedében. Nefronjaink száma 60 éves korunkra a születéskori érték kétharmadára, veséink mérete 75 éves korunkra 10-30 százalékkal csökken. Veséink működőképessége (a vesefunkció) 30 éves életkorunk felett tízévente 6-8 százalékkal romlik.
Ráncainkat nem tekintjük betegségnek, a vesék öregedése sem kóros folyamat. A vese öregedése, egészen addig, amíg veseműködésünk 45 százalék feletti, és nincs kórosan sok fehérje a vizeletünkben, önmagában nem rontja életben maradási esélyünket. A laboratóriumi leleten feltüntetett eGFR-érték megadja, hogy hány százalék a veseműködésünk.