Kiderült: az alga végzett velük

Mérgező algavirágzás okozta a Chilében talált sivatagi „bálnatemető” állatainak pusztulását.

kn
2014. 02. 28. 8:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai Smithsonian Intézet kutatói és chilei tudósok 2011-ben utaztak az Atacama-sivatagba, hogy feltárják azt a lelőhelyet, ahol a tengeri emlősök sok millió éves kövületei kitűnő állapotban maradtak fenn. A maradványokat eredetileg 2010-ben találták azok a munkások, akik Chile fő észak-déli autópályáját építették, ezután kapta a vidék a Cerro Ballena, vagyis Bálna-hegy nevet – írta a BBC hírportálja a Proceedings B című szaklapban megjelent tanulmányt ismertetve.

Nicholas Pyenson, a kutatás vezetője, aki a Smithsonian Nemzeti Természettudományi Múzeumában a tengeri emlősök fosszíliáinak kurátora, elmondta: a csontvázak nagyon hasonló helyzete azt mutatja, az állatokat 5-11 millió évvel ezelőtt a lenyelt vagy belélegzett algaméreg pusztította el. Több bálna feje mutatott ugyanabba az irányba, és sokan feküdtek a hátukon.

Ez arra utal, hogy ugyanaz a váratlan csapás végezhetett velük. Négy rétegben is hasonló jeleket találtak, tehát nem egyszeri katasztrófa ölte meg a tengeri élőlényeket, hanem sok ezer éves különbséggel négyszer is megtörtént az esemény. Az állatok a tengerben haltak meg, ezután mosta a víz a tetemeket a szárazföldi ártérre, és ott lassan a földtani változásokkal a felszín alá kerültek.

A tudósok szerint az algák virágzásnak nevezett elszaporodása ma is okozhat állatpusztulást. A partok mentén fordul elő, ahol a folyók vasat és más tápanyagokat szállítanak az óceánokba. A kutatók szerint több mint 20 millió éven át a vasban gazdag Andokból származó vizek ideális körülményeket teremtettek az algavirágzáshoz.

Pyenson hozzátette: a megoldás kulcsát abban találták meg, hogy a jelenség többször is megismétlődött a lelőhely vidékén, erre pedig nincs más kézzelfogható magyarázat, mint a kedvező viszonyok esetén újra és újra fellépő algavirágzás.

A Smithsonian kutatócsoportja a helyszínen lefényképezte a cetek fosszíliáit, és lézerszkenner segítségével 3D-s online archívumot és életnagyságú modelleket is készített belőlük, mielőtt a lelőhelyen átvezető utat megépítették volna. A maradványokat előbb tanulmányozás céljából laboratóriumba, majd a főváros, Santiago és az észak-chilei Caldera múzeumaiba szállították.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.