Amerikai és kanadai kutatók tanulmányukban kimutatták, hogy 100 nő közül, akinek a mellrák korai stádiumában történő felfedezése után közvetlenül mindkét emlőjét eltávolították, 87 húsz évvel később is életben volt, míg az egyik emlő eltávolítása mellett döntők közül csupán 66. A nők 0,2 százalékánál figyelhető meg a BRCA1 és BRCA2 géneknek az első emlődaganat kockázatát 60-ról 70 százalékra növelő és a második daganat megjelenését elősegítő mutációja. A mutációk megléte miatt egyre több nő dönt úgy, hogy megelőzésképpen eltávolíttatja mellét. Így tett tavaly Angelina Jolie amerikai színésznő is, akinek a műtét idején nem volt emlődaganata.
Az Angelina Jolie-ügy kirobbanásakor az mno.hu utánajárt és szakértőket kérdezett arról, hogy a hibás gének megléte mennyire indokolja a megelőző melleltávolítást. Korábban dr. Borbényi Erika, a Semmelweis Egyetem onkológus klinikai főorvosa azt mondta: a genetika nem fátum, de elég erősen rizikóemelő tényező lehet.
Lapunknak akkor nyilatkozott dr. Oláh Edit, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának vezetője is, aki azt mondta, hogy az utóbbi egy évben ugrásszerűen megnőtt az ismerten genetikai kockázattal élők preventív emlőeltávolítási műtéteinek száma, amely részben fakadhat az elégtelen felvilágosításból, és mesterségesen gerjesztett félelemből is.
A második megbetegedés elkerülése érdekében minden második mellrákra hajlamos amerikai nő dönt a kettős melleltávolítás mellett, miután emlőrákot állapítottak meg nála, de eddig még nem ismerték, milyen hatása van a kettős melleltávolításnak a halálozás kockázatára.
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy azoknál a nőknél, akiknél jelen van a BRCA1 és BRCA2 gén mutációja, az emlőrák korai stádiumában elsődleges kezelésként célszerű javasolni a kettős melleltávolítást” – írták a kutatók a British Medical Journal (BMJ) című szakfolyóiratban.
Az 1975 és 2009 között végzett kutatásban 390 nő vett részt, akik közül 44 esett át kettős melleltávolításon közvetlenül a rák diagnosztizálása után, míg a többi 346 először csak az egyik emlő eltávolítása mellett döntött. Ez utóbbiak közül 137-nek kellett később a másik mellét is eltávolítani. A betegség megállapítását követő húsz évben összesen 79 nő halt meg, 18-an az első, 61-en pedig a második csoportból.
A kutatók szerint a második évtizedben nyilvánvalóbb volt a kettős melleltávolítás előnye: a halálesetek többsége azoknál a nőknél következett be, akik másodszor is megbetegedtek emlődaganatban.
