Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2014-es legújabb jelentése szerint a következő évtizedekben gyors iramban fog nőni a rákos megbetegedések száma. Ez részben a várható élettartam növekedése miatt törvényszerű. Az azonban, hogy a diagnózis felállítása után a daganatos betegnek mennyi esélye van a túlélésre, nagymértékben függ attól, hogy hol él.
Németországban az átlagosnál jobbak a rákbetegek túlélési esélyei. Európai viszonylatban a helyzet Kelet-Európában a legrosszabb – ezt mutatja a The Lancet Oncology szaklapban publikált sokévi kutatás eredménye. Összességében azonban elmondható, hogy Európában javult a rákos betegek túlélési aránya az elmúlt években.
A tanulmány szerint Németországban a bélrákos betegek több mint 62 százaléka a diagnózis felállítása után még öt évig él. Lettországban ez mindössze 43 százalék. Az ötéves túlélési arány a betegségeknél előrejelzési érték, különösen így van ez a rák esetében. Ez a szám mutatja, hogy a pácienscsoportok hány százaléka él még öt évig a diagnózis felállítását követően.
A tanulmány jelentős eltéréseket mutat a rákban szenvedő daganatos betegek túlélési arányát illetően az országok és a régiók között. Észak-, Közép- és Dél-Európában hosszabb, míg Kelet-Európában rövidebb ideig élnek a rákos betegek. Nagy-Britannia, Írország a középmezőnyben, Németország pedig a legjobb mezőnyben végzett – írja a Focus.de.
Nincsen egységes adatfeldolgozási módszer, így a különböző országokból érkező adatokat összevetve hamis képet kaphatunk a rákbetegek túlélési esélyeiről – mondta el az mno.hu-nak dr. Kásler Miklós professzor. Az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója kifejtette, hogy még 1994-ben indult egy európai kezdeményezés, amelynek az volt a célja, hogy egységes statisztikai rendszert hozzon létre, ám azóta eltelt húsz év, de ezen a téren nem történt semmi. Annyi bizonyos, hogy a kultúrországokban az összhalálozás 23-24 százalékát daganatos megbetegedések okozzák, Magyarországon is – hangsúlyozta a professzor, aki szerint az adatokat nézve mindössze trendeket lehet megítélni.
Évente körülbelül 65 ezer új daganatos megbetegedéssel kell számolni Magyarországon, ezeknek a betegeknek több, mint a fele meggyógyul – mondta el az mno.hu-nak dr. Szentirmay Zoltán. Az Országos Onkológiai Intézet szakértője szólt arról, hogy a volt szocialista országokban a súlyos fokú környezetszennyezés miatt jóval nagyobb a daganatos betegségek előfordulása.
A statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a magyarok genetikai összetétele nagyon jó, mivel az örökletes daganatos betegségek előfordulása az európai átlag alatt van – hangsúlyozta. Évente 8 ezren betegszenek meg szerzett vastagbélrákban, míg az örökletes vastagbélrákban mindössze 200-250-en, vannak országok, ahol ez a szám jóval nagyobb.
Az összes daganatos megbetegedés 10 százaléka vírusos eredetű. A szakértő szerint ez az arány nagy mértékben csökkenthető. Az összes daganatos megbetegedés 6,5-7 százalékát a HPV okozza, oltással ez az arány 90-95 százalékban csökkenthető. Nem beszélve arról, hogy a HPV elleni oltás 90 ezer forintba kerül az államnak, míg az esetleges méhnyakrák gyógyítása 10 millió forintba páciensenként – tette hozzá.
