Nagyon ritka és harapós, meg akarják menteni

Nagyon nagy fába vágták a fejszéjüket azok, akik tenyészteni akarják a rózsaszín leguánt.

kn
2014. 02. 14. 10:13
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha a rózsaszínű leguánokat már 1986-ban megfigyelték a Csendes-óceánon fekvő szigetcsoporton, csak 2006-ban, vérminták elemzéséből derült ki, hogy a szigeteken széles körben elterjedt varacskosfejű leguántól és a kizárólag csak a Santa Fe-szigeten előforduló Santa Fe-szigeti varacskosfejű leguántól eltérő harmadik fajról van szó.

A Conolophus martahe, vagyis a rózsaszín földi leguán a másik két fajnál mintegy 70 centivel rövidebb, 110 centis fejétől a farkáig. A hüllő aprólékosabb megfigyelése 2009-ben vette kezdetét, miután hivatalosan is önálló fajként ismerték el. A katalogizálás során az is kiderült, hogy a rózsaszín – oldalán fekete csíkokkal rendelkező – leguánból mindössze 450-500 példány él.

A faj megóvásához határozott intézkedésekre van szükség – hangsúlyozta Washington Tapia, a Galápagosi Nemzeti Park kutatási részlegének szakembere. A rózsaszín földi leguánokat alaposan tanulmányozták a római Tor Vergata Egyetem szakemberei, akik megfigyelték, hol élnek, mikor és hogyan szaporodnak, mivel táplálkoznak az állatok. Az így nyert információk alapján Santa Cruz-szigeten elindulhat egy fogságban zajló tenyésztési program.

A leguán kizárólag az Isabela-szigeten, az 1700 méter magas Wolf-vulkán északkeleti oldalán, 1300 méteres magasságban fordul elő, sehol máshol a szigeteken és a világon. A tudósok nem értik ennek okát, azt viszont megállapították, hogy a rózsaszín földi leguán sokkal öregebb a többi fajnál. A szakemberek úgy vélik, a ritka állat a szigetcsoport egy másik, az idők folyamán – sok-sok ezer éve – eltűnt tagján fejlődhetett ki, ugyanis a bizonyítékok alapján 5,7 millió éves, vagyis sokkal régebbi, mint maga az Isabela-sziget.

Washington Tapia érdekességként említette, hogy a tudósok 2013-ig csak felnőtt példányokkal találkoztak. A Santa Cruz-szigeten az év végén vagy jövő év elején kezdődhet meg a fogságba ejtett példányok szaporítása, amely még a teknősprogramnál is jóval bonyolultabbnak ígérkezik. Míg ugyanis a teknősök jól tűrik az emberek közelségét, jobban viselik a fogságot, csoportokban is könnyedén boldogulnak, addig a leguánok sokkal „harapósabbak” és sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani például arra, hogy ne szökjenek meg. Nehéz őket hozzászoktatni ahhoz, hogy elfogadják az eledelt. A rózsaszín leguánok fő táplálékaként a Lippia rosmarinifolia nevű növényt azonosították a szakemberek. A leguán nélkül eltűnne a növény, ugyanis a hüllő szórja szét a magvait. A Galápagos-szigeteken a földi fajok mellett egyébiránt egy tengeri is él.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.