Tízezer magyarnak kell újra megtanulni beszélni?

Jóval többen szenvednek afáziában, mint azt sokan gondolnák. Nekik lehet óriási előrelépés az új felfedezés.

A neurológusok nagy erőkkel küzdenek azért, hogy az agyvérzést elszenvedő betegeknél helyreállítható legyen az esetlegesen sérült agyterület. Heather De Lisle a szavak mestere volt. A Berlinben élő amerikai szinkronszínészként kezdett dolgozni, hét évig volt ezen a pályán. 15 évesen már műsort vezetett az amerikai katonai rádióban, majd később rendszeresen a német tévében. A híres televíziós személyiség jó kiállású volt: csinos, pergő beszédű. Sajnálatos módon 2011 decemberében agyvérzést szenvedett, aminek következtében sérültek a beszédközpontjában az idegsejtek. Azóta minden egyes mondatáért meg kell küzdenie 37 évesen. Beszéd közben gyakran felcseréli a szavakat, elveszti a fonalat, vagy félbehagyja a mondatait. A diagnózis szerint afáziában szenved.

Németországban körülbelül 100 ezren szenvednek agyvérzést követően beszédzavarban. Általános statisztikai adatok szerint stroke következtében a betegek 20-25 százalékánál lép fel afázia. Magyarországon évente körülbelül 42 ezer stroke-os beteget tartanak nyilván, vagyis, ha hihetünk az általános adatoknak, évente körülbelül 10 ezer afáziás beteggel kell számolnunk.

Az afázia összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnak, amelyek organikus agyi sérülés következtében jönnek létre. A szó görög eredetű: aphasia, jelentése beszédtelenség. Az afáziának több formáját lehet megkülönböztetni:

(Forrás: Wikipédia)

Az afáziás betegek célzott gyakorlatokkal küzdenek a saját anyanyelvük újbóli elsajátításáért, gyakran igen csekély esélyekkel. A jövőben ezek az esélyek javulni fognak az agy árammal való stimulálásának köszönhetően – legalábbis ezt remélik a szakértők. A berlini Charité klinika tudósai kifejlesztették az úgynevezett egyenárammal a koponyára vitt stimulációs technikát, röviden a tDCS-t. „A tDCS technika beszédterápiával kombinálva lehetne a stroke-on átesett betegek jövőbeni rehabilitációs kezelése” – mondta reménykedve Agnes Flöel, a Chanité klinika neurológusa.

A nem invazív technika az első kísérletek tanúsága szerint jó eredményekkel vizsgázott az afáziás betegeknél. Heather De Lisle is részt vesz a Charité klinika legújabb vizsgálataiban, mivel újra olyan világosan és választékosan szeretné kifejezni mondanivalóját, mint azt korábban tette.

A terápia során Agnes Flöel neurológus elektródákat csatol a páciensre, egy elektródát a jobb agyféltekére, egy másik elektródát pedig a homlokra. Ezeken keresztül állandó áramerősséggel gyengeáram fog áramolni. Az elektromos impulzus az agy azon részét célozza meg, amely a beszédért felelős. A páciens gyenge bizsergő érzést fog érezni. Vizsgálat előtt és után a tudósok átvizsgálják a páciens agyát mágneses rezonancia tomográffal. „Ennek segítségével látjuk, hogyan dolgozik az agy áram alatt” – mondta Flöel. A képek azt mutatják, hogy javasolt a motoros beszédközpont árammal való stimulálása. A motoros beszédközpontból irányítja az agy a komplex hangzóképzést. „Az agy jobban odafigyel a beszédképzésre.” A jövőben az agyi stimuláció segíti a könnyebb beszédzavarokban szenvedő betegeket és azokat, akiknek agyvérzés következtében sérült a beszédközpontjuk.