A kvantum cseppecskének (dropleton) elnevezett új elemi részecske elektronok és lyukaknak nevezett pozitív töltetek rövid életű halmaza, amely úgy viselkedik, mint egy folyékony cseppecske, és a kvázirészecskékhez sorolják – derül ki a Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukból.
A kvázirészecske nem valódi részecske, az különbözteti meg a valódi részecskéktől, hogy a kvázirészecskék előfordulási területe a térben nem lehet tetszőleges, mert nem önálló létezők, hanem egy adott anyaghoz kapcsolódó állapotot vagy tulajdonságot lehet leírni velük. Kvázirészecskékből már elég sokfélét előállítottak a fizikusok, például: fonon, roton, magnon, plazmon, exciton, polaron, fluktuon, fazon. A szakemberek új felfedezése hasznos lehet a nanotechnológiai fejlesztésekben, például új optoelektronikai eszközök, mint például a Blue-ray lejátszókban használt félvezető lézerek, LED fényforrások fejlesztésében.
A Coloradói Egyetem fizikai intézete, az amerikai Standardok és Technológiák Nemzeti Intézete (NIST) és a marburgi Phillips Egyetem kutatóinak lézerkísérleteiben gallium és arzén elemeiből készült félvezetőt használtak. Elektronok és lyukak halmazát állították elő, amely 200 nanométer volt, nagyobb, mint bármely korábban létrehozott ilyen halmaz. A kvantum cseppecske mintegy öt elektronból és öt lyukból áll, és a folyadék bizonyos jellemzőivel bír.
A 200 nanométer elég nagy ahhoz – egy pamutszál vastagságának egyötvened része –, hogy egy jó mikroszkóppal látható legyen. Az ultragyors lézer fényében a kvantum cseppecske csak igen csekély időre, 25 pikoszekundumra (egy pikoszekundum=0,000000000001 másodperc) jelent meg. Ez igen-igen kevés, de a szakemberek szerint elég stabil a kvantumfizikai kutatásokban, amelyek azt elemzik, milyen kölcsönhatásban van a fény bizonyos anyagtípusokkal.
