Válságjelek nélkül a távközlési iparág

A mobil eszközök mellett egyre nagyobb figyelem irányul a szolgáltatásokra.

Természetesen idén is a méregdrága presztízskészülékek gyártói viszik a prímet a sajtófelhajtás terén az épp napjainkban zajló, a világ legnagyobb mobilipari seregszemléjének számító MWC-n, ugyanakkor minden eddiginél fontosabb kérdésnek látszanak a hálózati fejlesztések is. A globálisan – de legalábbis egy-egy kontinensen – meghatározó távközlési szolgáltatók különböző hálózataik egységesítésén fáradoznak.

A Deutsche Telekom (DT) – amely leánycégén, a Magyar Telekomon keresztül hazánkban piacvezető szolgáltató – hétfőn jelentette be, hogy néhány éven belül minden kommunikációs csatornáját internetalapon (Internet Protokol, IP) fogja működtetni. Az átállás hátterében a racionalizálás áll, hiszen ma már mind a vezetékes, mind pedig a mobil hálózatokat egyaránt használják internetkapcsolat létestésére és telefonálásra is, így kézenfekvő az infrastruktúrák egységesítése. Mindez az ügyfelek számára még nagyobb kényelmet hozhat, mivel a különböző helyhez kötött és mobil szolgáltatások között nagyobb lesz az átjárás. Alapesetben ugyanakkor az ügyfél nem sokat vesz észre az egészből, hiszen ugyanazokon a készülékeken, a megszokott módon folyik a kommunikáció.

A DT rendszere néhány éven belül egész Európában egységes lesz: Claudia Nemat, a cég igazgatótanácsának tagja kifejtette, a Telekom macedón leányánál épült ki teljesen az IP-hálózat, és még idén elkészül Szlovákiában, jövőre Horvátországban és Montenegróban, Magyarországon pedig 2016-ra fejeződik be az átállás. A páneurópai hálózat a rendszer négy év múlva esedékes németországi, romániai és görögországi beüzemelésével jön létre. Az új rendszer egyszersmind technológiai alapot is ad a roamingdíj megszüntetésének, amelyet egyébiránt az Európai Unió is szorgalmaz. Mint Nemat újságírói kérdésre kifejtette, az idei második negyedévtől a francia, spanyol és német ügyfeleknek már nem kell adatbarangolási díjat fizetniük.

A DT törekvése és az unió – az Európai Parlament által egyelőre nem szentesített – célkitűzései ugyanakkor egyértelműen a lokális piacok visszaszorulásának irányába mutat. Mint ismert, a Neelie Kroes uniós távközlési biztos által jegyzett javaslat egységes európai távközlési piacot szorgalmaz, mivel a jelenlegi tagállamszintű széttagoltság a mindössze néhány szolgáltatót felvonultató Egyesült Államokkal és Kínával szemben is versenyhátrányt jelent. A tervezet értelmében ugyanakkor Európa meghatározó szolgáltatói, a Deutsche Telekom, a Telefónica, a France Telecom és a Telecom Italia kerülhetnek helyzetbe. Ezen filozófiát ellenző szakértők ugyanakkor épp az IP-hálózatokban rejlő lehetőségek okán beszélnek arról, hogy kimondottan ezen platformon létrejövő újabb, lokális szolgáltatók komoly piaci versenyt generálhatnának.

A hazánkban is megvalósuló fejlesztések volt a fő témája a Magyar Telekom vezetőinek tegnapi barcelonai sajtójátékoztatóján is. Mint azt Christopher Mattheisen vezérigazgató kifejtette, az új generációs hálózat nagy előnye, hogy pillanatok törtrésze alatt módosíthatók az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások. Azaz lehetőség lesz a pillanatnyi igényekhez igazítani a le- és feltöltési sebességet, vagy az adatforgalom méretét. Mattheisen említést tett a társaság és a kormány között köttetett stratégiai megállapodásról is, amelynek értelmében a Telekom négy éven belül megvalósítja hazánk teljes szélessávú lefedettségét, több száz milliárdos beruházással. Mint kifejtette az eddigi egyeztetések alapján remélhetőleg belátható időn belül változni fog a szabályozási és adózási környezet, példának okáért a távközlési vezetékek után fizetendő közműadó ugyanis lassítja az egyébként szükséges hálózati fejlesztéseket. A vezérigazgató kérdésre válaszolva kifejtette: heteken belül – vélhetően az országgyűlési választást követően – megindulhatnak a kormány és a Telekom közötti tárgyalások a fejlesztés részleteiről.

A kisebb és nagyobb eszközgyártók rendszerint a barcelonai seregszemlére időzítik legújabb, leginnovatívabb termékeik bemutatását. Nincs ez másként idén sem: kétségkívül a legnagyobb érdeklődést a világ első számú gyártójának számító Samsung új csúcsmodellje, a Galaxy S5 bemutatása váltotta ki, amely az elődkészülékeknél jóval nagyobb kapacitású, és már az ujjlenyomat alapján is tudja azonosítani gazdáját. Szintén új modellek sorával jelent meg a japán Sony, a kínai gyártók – például a Huawei, a Lenovo és a ZTE – pedig a jó minőségű, elegáns, prémiumkategóriát idéző, ugyanakkor elérhető árú okostelefonokkal, táblagépekkel rukkoltak elő. A finn Nokia ezzel szemben az egészen olcsó, bőven tízezer forint alatti árkategóriát célozta meg a legtöbb funkciót ellátni képes okostelefonjaival. Szintén ezen a piacon próbál érvényesülni az eddig tartalomszolgáltatóként – böngészőprogramjával – ismert Firefox is. (Hasonló tudású készülékek néhány évvel ezelőtt bőven a több tízeres kategóriába tartoztak.) Figyelemreméltó továbbá, hogy mindtöbb gyártó kísérletezik testen hordható kiegészítő eszközökkel, mint például az okosóra vagy okoskarkötő, ami különböző számszerűsített információkat szolgáltat aktuális fizikai állapotunkról például sportolás közben.