A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. illetékese az MTI-t arról tájékoztatta pénteken, hogy a térségben egyre több kárt okoznak a hódok: a kidöntött faanyag mennyisége meghaladja az évi ötszáz köbmétert, és fiatal erdősítéseikben is hektárszámra kénytelenek pótolni a kirágott fácskákat.
Iványi Ákos elmondta, hogy a körberágástól kidőlt fák eleve veszteséget jelentenek, de az állva maradó, „lábon száradt” egyedek balesetveszélyesek is. A szakember ismertetése szerint egy hódcsalád akár fél hektár friss nyárültetvényt képes néhány éjszaka alatt tönkretenni. Jelezte azt is, hogy a problémára már a természetvédelmi szakemberek is keresik a megoldást. Tájékoztatása szerint az évtized elején 700-900 darabra tették a teljes hazai hódpopulációt. Az állat a Duna teljes hazai szakaszán elterjedt, de épp a Szigetközben van a legtöbb, és itt a legjelentősebb a szaporulat is. Iványi elmondta, hogy a Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete közel 250 hódot telepített az országba, ebből is jutott a Kisalföldre.
A WWF pénteki közleménye kiemeli, hogy az eurázsiai hód Magyarországon védett, őshonos faj, amely húsz éve ismét jelen van az országban. Mint írták, ez időszak alatt fel kellett volna ismerni, hogy a hódok ismét részei az ország állatvilágának, tevékenységük károsnak vélt hatásait pedig a gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania.
Emlékeztettek: a hódok állománya egész Európában drámaian lecsökkent, alig ezer példány maradt. Eltűnésüket a természetvédők hód-visszatelepítési programjai akadályozták meg: a WWF Magyarország 12 év alatt összesen 234 egyedet telepített vissza Gemencen, a Közép-Tisza mentén, a Dráva mellett és a Hanságban. Rámutattak arra, hogy a betelepített egyedek száma a Hanságban volt a legkevesebb, összesen húsz példány, mert ide és a Szigetközbe Ausztria felől a Dunán a természetes bevándorlás is megkezdődött.
A zöldszervezet közleménye azt is megjegyzi, hogy a hódok nincsenek elszaporodva mindegyik magyarországi élőhelyükön. Ha a Hanságban és a Szigetközben sikerül megoldásokat találni a valós problémákra, akkor az később az ország más részein is alkalmazható lesz, ha ott is szaporodásnak indul az állomány.
