ENSZ: Sürgősen cselekedni kell

Gyilkos hőhullámok, erdőtüzek, erőszak, vízhiány: sebezhetővé teszi az emberiséget a klímaváltozás.

Sürgősen cselekedni kell, mert ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, az éghajlat melegedésének hatásai kezelhetetlenné váló kockázatokkal, így élelmiszer- és ivóvízhiánnyal, a betegségek, a szegénység, az erőszak veszélyének súlyosbodásával járhatnak – áll az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) hétfőn Jokohamában közzétett, friss jelentésében. A 32 fejezetből álló, 2610 oldalas dokumentum szerzői szerint a 21. századi időjárási katasztrófák – a gyilkos európai hőhullámok, az amerikai erdőtüzek, az ausztráliai szárazság, a halálos áldozatokat követelő áradások Afrikában és Ázsiában – rávilágítottak, mennyire sebezhetővé teszi az emberiséget a klímaváltozás.

A veszélyek súlyosbodhatnak, ha a hőmérséklet tovább növekszik – állapította meg a tanulmány, amelynek 49 oldalas összefoglalóját több mint száz ország kormánya egyhangúlag fogadott el. Az összefoglalóban, amelyet a világ politikai vezetőinek szántak, oldalanként több mint ötször fordul elő a „kockázat” szó. A kockázatok között van kisebb és nagyobb, azonnali és jövőbeli, egyaránt sújtja a farmereket és a nagyvárosok lakóit. Egyes helyeken túl sok lesz a víz, máshol túl kevés. A jelentés kitér az élelmiszer-ellátásra és -árakra, egyes betegségek elterjedésére, a pénzügyi költségekre és a világ békéjére is.

A dolgok rosszabbul állnak, mint ahogy az IPCC 2007-es jelentése jósolta – mondta Szalimul Hak, a dokumentum egyik szerzője, a bangladesi Független Egyetem Klímaváltozási és Fejlődési Központjának kutatója. A hét évvel ezelőtti jelentés „magasnak” nevezte a kockázatot, a 2014-es „nagyon magasnak”.

A dokumentumot készítő tudósok azt jósolják, a legnagyobb veszélyek a szárazföld és az elsavasodó óceánok növényeire és állataira leselkednek. A klímaváltozás súlyosbítja azokat a problémákat, amelyekkel a társadalomnak jelenleg is számolnia kell: a szegénységet, a betegségeket, az erőszakot és a menekültek nagy számát.

Az éghajlat melegedése lassítani fogja a gazdasági növekedést és a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelését – írja a dokumentum. Ugyan a globális felmelegedés okozta problémák mindenkit érinteni fognak, az ártalmak nagysága nem lesz egyenlő, azokat sújtja majd inkább, akik kevésbé tehetősek. Növeli a szakadékot a gazdagok és a szegények, az egészségesek és a betegek, a fiatalok és az öregek, a férfiak és a nők között – mutatott rá Maarten van Aalst, a Vöröskereszt és a Vörösfélhold Társaságok Nemzetközi Szövetségének vezető tisztviselője.

A szerzők hozzátették: a jövendő éghajlati kockázatok megértésében és előrejelzésében vannak bizonytalanságok. A melegedés hatásairól szóló, immár ötödik jelentés kitér a Föld élővilágát veszélyeztető kockázatokra – köztük az Északi-sarkkör jegének olvadására –, ám a korábbi dokumentumokhoz képest sokkal nagyobb figyelmet szentel arra, hogy mit jelent ez az emberek számára. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, 2100-ig további 3,5-4 Celsius-fokos melegedésre kell számítani. A cél ezzel szemben az, hogy a hőmérséklet növekedése ne haladja meg az 1,2 fokot.

A jelentés szeptemberben kiadott első része azt valószínűsítette, hogy az 1950 óta folyó melegedést 95 százalékban inkább az emberi tevékenység okozta, nem a természetes ingadozás. A jelentés harmadik és egyben utolsó fejezetét április 13-tól veszi górcső alá a testület Berlinben. A nemzetközi közösség ezzel a jövő évi ENSZ-csúcstalálkozó számára készíti elő azokat az irányelveket, amelyek alapján dönteni fognak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozásáról. A cél az 1997-es kiotói jegyzőkönyv utódjának kidolgozása. Az 1988-ban alakult, genfi központú ENSZ-szervezet, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület klímavédelmi tevékenységét 2007-ben ismerték el Nobel-békedíjjal.

Első ízben lát összefüggést a klímaváltozás – a Föld légkörének melegedése – és a globális társadalmi problémák, nemzetközi konfliktusok között az Éghajlat-változási Kormányközi Testület. A klímaváltozás tovább komplikálja és súlyosbítja a meglévő biztonsági problémákat, mint amilyenek a polgárháborúk, az államközi konfliktusok vagy a menekültkérdés – állapították meg több mint száz ország kormányának képviselői és a világ vezető tudósai a japán Jokohamában, ahol az IPCC legújabb, ötödik klímajelentése második részének megszerkesztésére és jóváhagyására gyűltek össze.

Az új klíma-világjelentés második része elsősorban a klímaváltozás feltételezett következményeit foglalja össze. A hatnapos tanácskozás végeztével, vasárnapra virradóra jóváhagyott dokumentum, amelyet hétfőn tesznek közzé, az okokkal foglalkozó, már szeptember elfogadott első résszel és a lehetséges megoldásokat taglaló, Berlinben áprilisban bemutatandó harmadik résszel együtt fontos alapot jelent a klímaváltozással kapcsolatos politikai tárgyalásokhoz.

A vasárnap véglegesített jelentésrész nem állítja azt, hogy a klímaváltozás önmagában erőszakhoz vezet, csak azt, hogy a globális felmelegedés „szaporítja a dolgokat veszélyesebbé tévő tényezőket” – közölték az AP hírügynökséggel a jelentés vezető szerzői. A dokumentum szerint az erőforrásokért (vízért, energiáért) folyó harc, az éhezés és a szélsőséges időjárás olyan egyveleget alkot, amely „egy kissé még jobban destabilizálja a világot”.

Chris Field, a kaliforniai Carnegie Tudományos Intézet munkatársa, vezető szerző szerint a 2013–14-es klíma-világjelentésnek ez a megállapítása nagy különbséget jelent 2007-hez képest, amikor az Éghajlat-változási Kormányközi Testület utoljára becsülte fel, hogy milyen hatást gyakorol a Földre a felmelegedés. A kutató szerint az új megállapításokat a tudomány fejlődése tette lehetővé: az elmúlt hét évben végzett társadalomtudományi kutatások több összefüggést fedeztek fel a klíma és a konfliktusok között.

A hétfőn közzéteendő jelentés kiszivárgott részletei szerint a klímaváltozás egyebek közt fokozza a szélsőséges meteorológiai eseményeket, csökkenti a fajok fennmaradásának esélyét, módosítja a mezőgazdasági hozamokat, a betegségek terjedését, és tömeges elvándorlásokat okozhat. A Jokohamában összegyűlt félezer szakember szerint ugyanakkor még nincs késő arra, hogy „gyors és bátor” intézkedésekkel elejét vegyék a katasztrófa-forgatókönyv megvalósulásának.