Papp Ferenc elmondta: a GPS-GSM alapú jeladót a madár a hátán hordozza, a távközlési műholdak által biztosított lefedésnek köszönhetően Afrika legelhagyatottabb részeiről is képes közvetíteni adatait. A hagyományos lábgyűrűzés során tízezer megjelölt madár közül legfeljebb egy szolgáltat adatot vonulási útvonaláról – jegyezte meg.
A szakember tájékoztatása szerint Zagyvát 2012 augusztusában, fióka korában látták el jeladóval a Nógrád megyei Nemti község közelében, ekkor kapta nevét is.
A fiatal madár szokatlan vonulási útvonalat követve Görögországon át Törökország déli részére repült, ahol első telét töltötte. 2013 tavaszán nem tért haza, hanem Kis-Ázsia déli partvidékén kóborolt egész nyáron.
Ősszel viszont csatlakozott a dél felé vonuló fehér gólyákhoz, és a Nílus völgyét követve, kitérőkkel Szudánon, Dél-Szudánon, Etiópián és Kenyán keresztül megérkezett Tanzániába.
Zagyva a kelet-afrikai országban töltötte az egész telet, egy ideig a Serengeti Nemzeti Parkban is tartózkodott. Útvonala nyomon követhető a Satellitetracking.eu oldalon.
Papp Ferenc elmondása szerint a fiatal fehér gólyák esetében nem szokatlan, hogy nem térnek vissza szülőföldjükre ivarérettségük elérése, négy-öt éves koruk előtt. Hozzáfűzte: a fehér gólyák tavaszi vonulása már javában zajlik.
Zagyva is elindult észak felé, de Tanzánia déli részéről csak pár száz kilométerre, egy Mtera nevű vizes élőhelyig jutott, jelenleg is ezen a környéken kóborol.
A jeladóval ellátott fiatal fehér gólyák többsége elpusztult a vonulás során. A madaraknak számos veszéllyel kell szembenézniük vándorútjuk alatt, az időjárás viszontagságai mellett a nagyfeszültségű villanyvezetékek és az orvvadászat jelenti a fő veszélyt – tette hozzá a szakember.
