Magyarországon évente mintegy 33 ezren halnak meg különböző daganatos megbetegedések következtében, így szinte mindenkinek van érintett ismerőse (rosszabb esetben családtagja). Bár valóban sokan találkoznak a témával, mégis rengeteg tévhit és mítosz kering a daganatos betegségekkel kapcsolatosan.
A rákszakorvosok nap mint nap találkoznak az elterjedt véleményekkel, és többségében megértik kétes népszerűségüket. „A betegek és hozzátartozóik sokszor tájékozatlanok, tort ül a tudatlanság – mondta Jens Siveke, a Müncheni Egyetemi Klinika járóbeteg-ellátó intézetének vezetője. – Bizonytalanok és sok kérdést tesznek fel attól kezdve, hogy fertőző-e a rák, egészen addig, hogy milyen táplálkozási szokásokkal függhet össze.” Az orvosok feladata ilyenkor természetesen az, hogy a helyes információkkal szolgálva visszaszorítsa a tévhitek terjedését.
Nincs rá semmilyen bizonyíték, hogy az ember megfertőződhet rákkal, mint az influenzával. Persze vannak olyan vírusok, amelyek a végstádiumos rákosok esetében súlyos fertőzést okozhatnak, így indirekt módon összefüggésbe hozhatók a karcinómák kockázatával. Ilyen például a HPV (humán papillomavírus), amely közösülés során terjedhet és növeli a méhnyakrák kockázatát.
A hepatitiszvírusok és a rák között van közvetett összefüggés: a hepatitisz májzsugorhoz vezet, és e során a folyamat során daganat is keletkezhet. A Helicobacter Pylori, amely gyomornyálkahártya-gyulladáshoz és -fekélyhez vezethet, szintén növeli a daganatképződés kockázatát.
Normális esetben nincs ilyen veszély, a finomodott műtéti technikák már elképesztően precíz és pontos munkát tesznek lehetővé. Ennek ellenére néhány daganatos beteg esetében előfordult, hogy az operáció után romlott az állapota, és a betegsége újra fellángolt.
„Ennek az oka a test stresszes állapota, bármilyen beavatkozás, a műtét is okozhatja – magyarázza Jens Siveke. – A stressz gyengíti az immunrendszert, így nagyobb eséllyel szaporodnak el a rákos sejtek. Az azonban minden embernél különböző módon működik, hogy egy műtét mennyire terheli a szervezetét. Erre hivatkozva elutasítani az operációt rossz tanács lenne. A már diagnosztizált daganat ugyanis tovább növekedhet és áttétet képezhet.”
Erre az állításra sem találtak eddig bizonyítékot, annak ellenére, hogy sokáig gyanúsnak találták a tejtermékeket. Egyes tudósok úgy vélték, hogy az állati eredetű zsírok elősegítik a rákos daganatok kialakulását, ám a kutatások ezt nem támasztották alá.
Sőt a kalcium segíti a szervezet védelmi mechanizmusait, egyes tejtermékeknek pedig kifejezetten magas a kalciumtartalma, így hatékonyan védhetnek például a vastagbél daganatai ellen. Ezt a következtetést vonták le az Amerikai Rákszövetség tudósai egy hosszú távú kutatás során.
Azok tehát, akik egészségesen táplálkoznak, sok gyümölcsöt, zöldséget, zsírszegény tejtermékeket, növényi olajat, halat, viszont kevés húsfélét fogyasztanak, egyúttal a daganatos megbetegedések kockázatát is csökkentik.
Aki folyamatosan nyomás alatt áll, megbetegedhet: magas vérnyomás, szívinfarktus és gyomorproblémák lehetnek a stressz következményei. „Hogy a stressz növeli-e a daganatok kockázatát? Nem egyértelmű az összefüggés. Még sosem vizsgálták ezt semmilyen kutatás során, hiszen a stressz egy szubjektív tényező, és emiatt igen nehezen mérhető” – magyarázta Jens Siveke.
Azt nem vitatják azonban, hogy a stressznek közvetett hatásai vannak a rákos megbetegedések kialakulásában: a stresszes életet élőknek általában kevesebb az energiájuk és emiatt gyengébbek a védekező mechanizmusaik, rosszabbul alszanak, sokszor dohányoznak is, és lehetséges, hogy több alkoholt is fogyasztanak. Ezek mind olyan tényezők, amelyek a daganat kialakulását elősegítik.
Habár nincs közvetlen és általános összefüggés a daganatok kialakulása és az alkoholfogyasztás között, de néhány ráktípus előfordulásának esélye megnő, ilyen például a torok-, gége-, hasnyálmirigy-, vastagbél- és a mellrák is. Ezt számos tanulmány alátámasztja.
Különösen az veszélyeztetett, aki égetett szeszt, vodkát, whiskey-t fogyaszt naponta. Szakértők szerint a férfiaknál harmadával csökkenne a rákos esetek száma, amennyiben lemondanának az alkoholról. Nőket még nem vontak be ilyen jellegű kutatásba.
Ökölszabály szerint a férfiak legföljebb napi fél liter sört vagy negyed liter bort fogyasszanak, a nők ennek a felével elégedjenek meg. Még jobb lenne, ha néhány napos „alkoholszünetet” tartanának minden héten, amivel tehermentesíthetik a szervezetüket.
„Sajnos ez egy igen elterjedt tévedés, ugyanis nem a kortól, hanem a rák típusától függ a betegség előrehaladásának gyorsasága” – mondja Jens Siveke. Minden típusnak van olyan változata, ami agresszívebb, és olyan is, ami lassabban növekszik.
Az egyetlen kivétel ez alól a prosztatarák, ha 60 évnél idősebbeket támad meg. Az onkológusok ugyanis egyetértenek abban, hogy ez a betegség legtöbbször igen-igen lassan fejlődik ki.
A „melltartóméret” és a mellrák közötti összefüggésre nincs semmilyen tudományosan megalapozott bizonyíték. „Az igaz azonban, hogy a nagyobb mell esetén nehezebb a vizsgálat során az apró rákos csomócskákat észrevenni” – világosít fel Jens Siveke rákszakértő.
A képalkotó diagnosztikai vizsgálatok során, például a mammográfiás felvételen a nagyobb mell szövetei sűrűbbnek látszódnak. Emiatt fennáll a veszélye annak, hogy az elváltozásokat valamivel később veszik észre, mint a hasonló méretű csomócskákat a kisebb mellben.
A rendszeresen végzett tapintásos önvizsgálat is nehezebb a dúsabb keblű hölgyeknek, egy még pici csomót is nehezebb felfedezniük.
A merev kosaras melltartó megemeli a kebleket és a hölgyeknek mutatós dekoltázsuk lesz tőle. Sok nő azonban aggódik amiatt, hogy ez a típusú melltartó növelheti a mellrák kockázatát. Ez nem így van, nincs semmilyen bizonyíték arra nézve, hogy a melltartó kosarának formája és szabása hatással lenne a mellrák kockázatára” – mondja Jens Siveke.
Egyébként van egy nagyon fontos tényező, ami csökkenti a mellrák megjelenésének esélyét: a szoptatás. Azoknál a nőknél, akik legalább egy gyermeküket szoptatták, ritkább a mellrák előfordulása. Minél hosszabb ideig táplálta anyatejjel gyermekét a kismama, annál jelentősebb a védelme. A freiburgi, kieli és heidelbergi egyetemek közös kutatása kimutatta, hogy ha az anya legalább 7–12 hónapos koráig szoptatta kisbabáját, 14 százalékkal csökkent a mellrák kockázata, 13–42 hónap közötti időtartam esetén pedig már 42 százalékkal.
A mobiltelefonokat és az átjátszóállomásokat már régóta azzal gyanúsítják, hogy rákkeltő hatásúak. A jelenlegi ismeretek és kutatások bár egyértelműek, de a tényleges kockázat mértéke nem tisztázott: a mobiltornyok inkább ártalmatlanok, ellenben az lehetséges, hogy a telefonok bizonyos mértékű veszélyt jelenthetnek.
Újra meg újra bekerülnek a hírekbe olyan tudósítások, amelyek szerint mobil-átjátszótornyok közelében gyakoribbak egyes rákos megbetegedések. „Erről azonban nincsenek megbízható adatok” – mondja Jens Siveke. Bár kisebb létszámú csoportok vizsgálata során felfedeztek összefüggést, a kutatások módszertanában sok gyenge pont mutatkozott, de az is előfordult, hogy a „gyanúba keveredett” adótorony a vizsgálat ideje alatt nem is működött.
Emellett van néhány bizonyíték arra is, hogy a mobil-átjátszótornyok valóban ártatlanok és ártalmatlanok. Egy röviddel ezelőtt nyilvánosságra hozott brit tanulmány szerint nem növeli a várandós nők és kisgyermekek környezetében épült torony a rák kockázatát.
A mobilok használatának veszélyeiről több tanulmányt is írtak már, és legtöbbször ellentmondásos eredményekre jutottak. „Bár csekély a hatásuk, de egyáltalán nem zárható ki” – teszi hozzá Jens Siveke.
A WHO támogatásával 14 ország 31 szakembere egy hatalmas adathalmazt értékelt ki, mely során az derült ki, hogy lehet valamilyen összefüggés a mobiltelefon-használat és a tumor között. A tanulmány szerint lehet bizonyíték arra, hogy a készüléküket gyakran és előszeretettel használók között bizonyos típusú agytumor (glióma) gyakrabban fordul elő. Persze ennek a gyakorisága attól függ, hogy milyen gyakran használják a telefonjukat, normális esetben a gliómáknak teljesen ártalmatlannak kellene lenniük. Hogy a mobiltelefonok elektromágneses sugárzásának miért van ilyen káros hatása, azt még nem sikerült tisztázni.
