Megemlékezések Japánban, történelmi emlék Bécsben

Míg Japánban a 2011-es földrengés áldozataira emlékeztek, Bécsben 1923-as szeizmogramot találtak.

Az 1923-ban Tokió környékét megrázó és több mint százezer ember halálát okozó heves földrengés egy eredeti szeizmogramjára találtak a bécsi meteorológiai intézetben. Az 1854-ben alapított osztrák intézmény annak idején az első geológiai megfigyelőállomások között volt, amelyek észlelték a 7,9-es – más források szerint 8,2-es – nagy kantói földrengés keltette szeizmikus hullámokat.

„Ez a szeizmogram történelmi értékkel bír” – jelentette ki Christa Hammerl, az intézet szeizmológiai részlegének munkatársa, hozzátéve, hogy az 1923-as földmozgás évtizedekig a legerősebb volt, amelyet Japánban feljegyeztek. A szigetországban csak a 2011. március 11-ei, 9-es erejű rengés múlta felül a szomorú rekordot.

Bécsben 1923. szeptember 1-jén hajnali 4 óra 10 perckor kezdtek vad mozgásba a Weichert-szeizmográf tűi, amikor érzékelték a világ túlsó felén végbement természeti jelenség keltette lökéseket. A hullámok 12 perc alatt értek Japánból, a földrengés epicentrumától 9000 kilométerre lévő Bécsbe.

A távolság és a történelmi szeizmográf hiányosságai – például hogy nem tudta meghatározni a rengés kiindulásának pontos helyét – ellenére az osztrák intézet szakértői az amplitúdó formája és ritmusa alapján rövid idő alatt arra a következtetésre jutottak, hogy Japánból érkeztek a lökések. A korábban dokumentált földrengések miatt a távol-keleti országot már a 19. század közepén tűzfészekként tartották számon, a régió jellegzetességeit jól ismerték 1923-ban. Az elsődleges és a másodlagos lökések között eltelt idő is arra utalt, hogy a hullámok Japánból érkeztek.

A nagy kantói földrengés helyi idő szerint 11 óra 58 perckor történt szeptember 1-jén. A természeti katasztrófa Tokióban 70 ezer, a szomszédos Kanagava prefektúrában 32 ezer emberéletet követelt. Az osztrák sajtó azonnal jelentéseket közölt a szerencsétlenségről, a Neue Freie Presse szeptember 2-án bécsi és budapesti állomások megfigyelései alapján azt írta, félő, hogy a rengés legalább olyan erős volt, mint az 1896-os Észak-Japánban.

Charles Schenking, a Hongkongi Egyetem ausztrál tanára tavaly a nagy kantói földrengésről megjelent könyvében azt írta, hogy a bécsi intézet volt az, amely értesítette a Reuters hírügynökséget az addig észlelt leghevesebb földmozgásról.

Japán-szerte egyperces néma csenddel és imával emlékeztek a 2011. március 11-ei pusztító földrengés és szökőár áldozataira. A császár a japánok összetartásának fontosságát hangsúlyozta, a miniszterelnök pedig egy természeti csapásoknak ellenállni képes ország megteremtését ígérte a katasztrófa harmadik évfordulóján kedden. Akihitó császár a tokiói nemzeti színházban tartott állami megemlékezésen azt mondta: fontos, hogy a japánok összetartsanak és támogassák egymást, hogy a katasztrófa túlélői ne veszítsék el a reményt. Abe Sinzó kormányfő pedig – tavalyi ígéretét megismételve – az újjáépítés felgyorsítását szorgalmazta.

Az ország keleti partvidékén sok helyen koszorúzással és gyertyagyújtással, valamint a cunamit jelző szirénák megszólaltatásával emlékeztek a katasztrófára.

A Richter-skála szerint 9-es erősségű földrengés és az általa kiváltott több tíz méteres szökőár 15 884 áldozatot követelt a szigetországban, 2636 embert a mai napig eltűntként tartanak nyilván. Négyszázezer építmény pusztult el, több mint 260 település semmisült meg. A katasztrófa utólagos következményei – kimerültség, stressz és depresszió – miatt több mint 3000-en haltak meg.

A katasztrófa után összesen 470 ezer embert telepítettek ki otthonából, közülük 267 ezren a mai napig ideiglenes lakhelyen élnek. Annak ellenére, hogy a kormány 25 ezer milliárd jent különített el az újjáépítés fedezésére, egyelőre csak a tervezett lakások nyolc százaléka készült el a természeti csapás által legsúlyosabban érintett három prefektúrában, Mijagiban, Ivatében és Fukusimában.

Abe az évfordulót megelőző napon jelezte: annak ellenére, hogy a természeti csapást követően a Csernobil óta legsúlyosabb nukleáris baleset következett be a Fukusima–1 atomerőműben, újra akarja indítani az ország atomreaktorait. Ugyanakkor az NHK köztévé kedden közzétett felmérése szerint a japánok 80 százaléka elbontaná a létesítményeket.