Az alvás világnapjának ötlete 2008-ban indult azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a túl sok és a túl kevés alvás veszélyeire. Különféle módokon, de mindkettő súlyosan károsíthatja szervezetünket és hosszú távon számos negatív hatása lehet.
A rossz, gyakori felriadásokkal tarkított felületes alvás gyorsíthatja a rákos daganatok kialakulását, agresszívvá teszi a tumort, és csökkenti az immunrendszer azon képességét, hogy az legyűrje a korai stádiumban lévő daganatot – állítja egy, a Cancer Research online egészségügyi magazinban megjelent tanulmány. A rövid, szakaszos és felületes alvás a melegágya a rákos sejtek fejlődésének és az immunrendszer lerombolásának. Az alvászavar oka lehet stressz, otthoni vagy munkahelyi konfliktus, túlhajszolt életmód, vagy akár nem megfelelő alvókörnyezet is.
Amerikai kutatók szerint azért van szüksége az embernek jó alvásra, mert ekkor „erősödnek” az agysejtek azáltal, hogy újratöltődik az idegrostok szigetelése. A mély alvás egybeesik a növekedési hormon gyermek- és fiatal felnőttkori kibocsátásával. Sok testi sejtben több fehérje termelődik, illetve kevesebb pusztul el az álom óráiban. Mivel a sejtnövekedés és a stressz, vagy az UV-sugárzás okozta károk helyreállításának építőkövei a fehérjék, a mély alvás valóban „szépítő alvás” – állították az amerikai Neurológiai Zavarok és Storke Országos Intézetének munkatársai.
A Sydney Egyetem kutatása szerint az alvás időtartama természetes módon is ingadozik, függetlenül az életmódtól, az alvás és ébrenlét időzítésétől, illetve a társadalmi és környezeti hatásoktól. Alváshiány esetén a szervezet jelzi, hogy be kell hozni a lemaradást, ilyenkor több pihenésre van szükségünk. Az alvás időtartamának növekedése után ismét hosszabb ideig vagyunk képesek ébren maradni. Ezután pedig mivel az ébrenlét ideje megnőtt, elkerülhetetlenül jelentkezik az álmosság, és újra kialakul az extra alvás igénye, vagyis ez egyfajta körforgásként fogható fel.
A túl kevés alvás hátrányai mellett nem árt tudatosítani, hogy a túl sok alvás sincs mindig jó hatással a szervezetünkre. Amennyiben huzamosabb ideig, hónapokig alszunk a normálisnál többet, akár 12-14 órát naponta, könnyebben alakul ki depresszió, fáradékonyabbak leszünk és felborul a normális bioritmusunk is.