A téren január végén megkezdett ásatásokat a történelmi belváros rehabilitációs programja tette szükségessé. Halász Ágoston szerint az eddigi leletek a térre tervezett szökőkút gépházának és alapozásának mélyítésekor kerültek elő. A szakember elmondta: a háznak mintegy 3,5-szer 6 méteres területű része bukkant elő, ám legalább kétszer-háromszor ekkora része még a föld alatt rejtőzik. Legfelső padlószintje a jelenlegi térburkolat alatt alig több mint fél méterre volt. Az épületből a nagyszámú kora újkori kerámián kívül XVI. századi kályhacsempék, balták és rozettás mintájú bronz ruhadísz került elő.
A bőrkikészítő műhely fellelt öt gödréről elmondta: eddig egyebek mellett török kori lábbelik talpait, egy láncing maradványát, fa használati tárgyakat, aranyozott bronz ruhadíszt, ép tintatartót és egy összeállítható festett üvegedényt találtak a régészek. Halász Ágoston rámutatott: az emlékek mindössze 60-80 centiméter mélyről kerültek elő, ami kiemeli a tér területének fontosságát a XVI-XVII. századi Eger kutatása szempontjából.
Hozzátette: a város többi részén a XVIII-XIX. századi épületek alapozása szinte biztosan elpusztította az egykori város maradványait. „Jelentősek ezek a leletek, mert viszonylag kevés régészeti kutatás folyt Egerben, így szűkösek az információink a város korabeli életéről” – mondta. Megemlítette: a Dobó téren és környezetében utoljára érdemi kutatás majdnem fél évszázada, az egykori Centrum áruház építése előtt zajlott Kovács Béla vezetésével. Akkor Árpád-kori és későközépkori falmaradványokat találtak.
Halász Ágoston szólt arról is, hogy a Dobó téri kutatások hamarosan lezárulnak, ezt követően – a főtértől mintegy 100 méterre – a rehabilitációs program keretében kialakítandó Végvári vitézek terén folytatják a munkát. Mivel itt jelentős földmunkákra lesz szükség, a szakember nem tartja kizártnak, hogy onnan is kerülhetnek elő leletek.
A belvárosi ásatások mellett a várban is zajlanak feltárások. A turisztikai attrakcióik fejlesztését célzó beruházáshoz kapcsolódva több helyszínen is dolgoznak a régészek. Az egyik terület a Zárkándy-bástya, amelyet az 1550-es években Zárkándy Pál várkapitánysága idején kezdtek el építeni.
Nagy László, az egyik ásatásvezető régész elmondta: a munkát tavaly ősszel kezdték meg az itt futó Eger–Putnok vasútvonal 1900-as évek eleji megépítése óta folyamatosan pusztuló területen. Reményei szerint ha megkezdődik a bástya felújítása, ők is folytathatják a kutatást. Elmondása szerint a gazdag leletanyagon túl az ásatás nagy segítséget nyújtott a korabeli bástyaépítészet megértéséhez is.
A Zárkándy-bástya területén kiásott leletek között rengeteg a XVI-XVII. századi edénytöredék. Három, vélhetően a XVII. század második, a XVIII. század első feléből származó csontváz is előkerült. A maradványokat először az 1596-os ostromhoz kötötték, most azonban inkább a kuruc kort valószínűsítik. Fém leleteket is találtak a régészek, ezek jellemzően napi használati tárgyak, hadieszközök. „Jövőre szeretnénk publikálni a feltárás anyagát” – tette hozzá Nagy László.
