Minden századik magyar ember autista

Férfiak esetében négyszer gyakoribb az autizmus. Nehezen kommunikálnak és dekódolják az őket ért ingereket.

Az autista emberek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg, nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. A szociális és kommunikációs készségek fejlődésének zavara a személyiség fejlődésének egészét érinti. Nehéz számukra a kapcsolatteremtés nehezen értelmezik a gesztusokat. Érzékenyen reagálhatnak a hangokra és az érintésre is; egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet a számukra. Ugyanakkor minden szituációban nyíltan és őszintén megmondják a véleményüket másokról és az adott helyzetről. 2008-tól kezdődően április 2-t az ENSZ az autizmus világnapjává nyilvánította, ezzel próbálva ráirányítani a világ figyelmét az autista emberek problémáira.

– Honnan tudhatják a szülők, hogy segítségre van szükség, milyen életszakaszban vehetik észre legkorábban, hogy gyermekük autista?
– Az autizmus spektrumzavarral született gyerekek kezdeti fejlődési szakaszai nem térnek el jelentős mértékben a átlagos fejlődésmenetű babák fejlődésétől. Éppen ezért másfél-két éves korig a szülők nem is gyanakodnak. Nagyjából akkortájt válik egyértelművé, hogy a gyermek társaihoz képest lemarad a nyelvi fejlődésben, de árulkodó tünet lehet az is, hogy nem szívesen játszik együtt a társaival és egyáltalán nem érdekli a többiek viselkedése. Ilyenkor a szülőknek érdemes minél hamarabb szakemberhez fordulni, hogy elkezdhessék a fejlesztő terápiákat. A megfelelő, korai gondozást segítő intézmények lényegesen befolyásolhatják a gyermek további fejlődését.

– Ilyenkor hol és milyen intézményekhez fordulhatnak segítségért?
– Szerencsés esetben a lakókörnyezetben találnak megfelelő ellátást, bár ennek színvonala és minősége sajnos országrészenként változó. Természetesen az Autisták Országos Szövetségéhez is lehet fordulni információért. A gyanú felmerülésekor elsőként mindenképp a helyi védőnőket kell keresni, ők kérdőívvel előzetes felmérést készíthetnek a gyermek állapotáról. A gyermekpszichiátriai intézmények, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői bizottságok szakemberei azonosíthatják azokat a tüneteket, amelyek a diagnózis alapjául szolgálhatnak. Ahol nincs szakszerű ellátás ott a településhez legközelebbi fejlesztő központba küldik a szülőket, de az sem ritka, hogy a helyi óvodában is megfelelően képzett, elhivatott és segítőkész alkalmazottak állnak rendelkezésre.

– Milyen segítséget nyújt az Autisták Országos Szövetsége az autista gyermekeknek és szüleiknek?
– Gyakran nem egyértelmű milyen igényei és kommunikációs, illetve cselekvésbeli korlátai vannak egy autizmus spektrumzavarral élő gyermeknek vagy felnőttnek. Legfontosabb feladatunknak az informálást tartjuk, hiszen még ma is kevesen vannak tisztában azzal, mi is az autizmus és hogyan lehet a leginkább segíteni az autista embereknek. A honlapunkon több kiadvány is elérhető, melyek az autizmussal született gyermekek és családjuk számára nyújtanak segítséget a jogi lehetőségek leírásától kezdve egészen a köznevelési, szociális és gyermekvédelmi ellátások igénybevételéig. Az oldalon mindent megtalálnak arról, hogy melyik segítség hol és hogyan vehető igénybe.

– Egy felnőtt esetében milyen viselkedésbeli jelek utalhatnak arra, hogy autizmus spektrumzavarral van dolgunk és hogy érdemes ilyenkor kommunikálni?
– Az autizmusnak nincsenek látható, típusos külső jelei, éppen ezért nem olyan egyértelmű felismerni. Fontos, hogy már egészen kis kortól kezdve figyeljék a szülők a gyermek viselkedésében észlelhető eltéréseket. Az autisták nehezen vagy egyáltalán nem hagyják félbe, amit elkezdtek, ezért érdemes megvárni, amíg befejezik amit aktuálisan csinálnak – például egy könyv lapozgatása –, így elkerülhetjük a konfliktust. Mindig egyértelműen jelzik, hogy ki az, aki szimpatikus számukra és ki az, aki zavarja a köreiket akár hanghordozás, akár kisugárzás miatt. Türelemmel kell közeledni feléjük, és fontos, hogy ne használjunk hasonlatokat, metaforákat. Ha egy autista gyereknek az mondjuk, hogy „Peti elhúzta a csíkot”, akkor azt hiszi, hogy valaki tollal húzott egy csíkot, nem tudja értelmezni a szavakon túli jelentéstöbbletet.

Az autista felnőtteknek leginkább a szociális interakciókban vannak problémáik, nem szívesen dolgoznak olyan helyen, ahol ügyfelekkel kell beszélni, vagy nagyobb közösségben tölteni a mindennapokat. Eligazodási nehézségeik teljesen mindennapos szituációkban is megjelennek, egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen tudják magukat mások helyébe képzelni, az empátiás képesség hiányosságai pedig számukra megoldhatatlan helyzeteket eredményezhetnek.

– Mennyire válhat önállóvá egy autista ember?
– Az autisták tudományosan megalapozott gesztusspeciális terápiás megközelítés és eljárás eredményeként eljuthatnak az elérhető önállóság legmagasabb szintjére. Támogatásra persze mindig szükség van, de nagyon jól képesek kompenzálni a saját hátrányaikat. Fontos, hogy olyan munkát és szabadidős elfoglaltságot találjanak maguknak, ahol nem szükséges túl sok emberrel kapcsolatot teremteni.

– Köztudott az autisták kifinomult érzékelése. Ezt képesek előnyükre fordítani, vagy inkább hátrányosan érinti őket?
– Igen gyakran előfordul, hogy kifinomultabb a hallás, a tapintás vagy szaglás, de ezt inkább túlérzékenységnek nevezném. Egy hangokra érzékeny autista például képtelen egy zajos nagyvárosban élni, mert számára elviselhetetlen azok a hangok. Ugyanakkor a zenélés és éneklés során kifejezett előnyt jelenthet ez az állapot.