Első ránézésre talán furcsának tűnik, ha a kézhigiénia világnapján a helyes kézmosás fontosságáról, és annak módjáról cikkezünk. Ugyan – gondolhatnánk – kezet, azt mindenki tud mosni már a bölcsőde óta, ahol is azon versenyeznek a picik, hogy kinek habzik jobban a szappantól a keze, és vajon melyikük tudja az egész flakon kézmosót cirka két perc alatt lelkesen eltüntetni.
De a helyzet korántsem ilyen egyszerű, pláne azok után, hogy egy amerikai tanulmány szerint százból 95-en nem mosnak kezet az ártalmas baktériumok elpusztításához elegendő ideig. Mint arról az mno.hu is beszámolt: a Michigan Állami Egyetem megbízott egy tucat diákot, hogy városuk bárjainak, éttermeinek és egyéb nyilvános helyeinek mosdójában észrevétlenül figyeljék meg és jegyezzék fel, hogyan mosnak kezet a látogatók. Összesen 3749 ember viselkedéséről gyűjtöttek adatokat.
A kísérlet végeredménye finoman szólva döbbenetes: háromból csak ketten használnak szappant, tízből egy mindenestül kihagyja a kézmosást, és a férfiak sokkal gyengébben teljesítenek a kézhigiénia területén, mint a nők – írja a Live Science tudományos portál a Journal of Environmental Health folyóiratban megjelent tanulmány nyomán. A férfiaknak csak a fele használt szappant, és 15 százalékuk egyáltalán nem mosott kezet, ezzel szemben a nők 78 százaléka nyúlt szappan után, és csak 7 százalékuk hagyta ki a kézmosást.
És azzal tisztában van, hogy több a súlyos fertőzést okozó baktérium az okostelefonokon, a táblagépeken és a számítógépek billentyűzetén, mint az irodai vécék ülőkéjén? Pedig ez a helyzet. Mint arról az mno.hu is írt. A Which? című független brit fogyasztóvédelmi magazin mikrobiológiai kutatása során 30 érintőképernyős telefonról, 30 tabletről és 30 számítógép-billentyűzetről vettek mintát. Volt olyan iPad, amelynek mintájában 600 staphylococcus aureus baktériumot találtak, ez a mikroba az ételmérgezések leggyakoribb okozója.
Ugyanezzel a módszerrel az irodai vécéülőkéről vett mintán csak 20, okostelefonról 140, a legkoszosabb billentyűzetről 480 darabot lehetett megszámolni – idézi a The Daily Telegraph online kiadása a tanulmányt. A Which? szerint a szennyezés a mai kapkodó életmód, a gépek előtt ülve, maszatos ujjakkal elfogyasztott falatok és a gyors mosdószünetek számlájára írható. „Hozzájárul a problémához, hogy sokat viszik magukkal az elmaradhatatlan készüléküket a vécére is. A műanyag eszköz felületén talált 600 mikroba hihetetlenül sok. Azt jelenti, hogy egyesek igen ritkán mossák meg a kezüket” – mondta James Francis mikrobiológus, a kutatás vezetője.
Íme két tanulmány, ami nagyon is azt bizonyítja, mégis fontos arról írni, hogyan is mossunk jól kezet. Az alapos kézmosás szappannal történik 20, de inkább 30 másodpercig tart. A Regensburgi Egyetem kutatóinak kísérlete szerint a 30 másodperces szappanos, alapos kézmosás a baktériumok 99,9 százalékát elpusztítja – számolt be a Focus.de. A kísérlet szerint a szappan nélküli kézmosás gyakorlatilag nem használ semmit, illetve a víz hőmérséklete sem befolyásolja az eredményt. Először is nedvesítsük be a kezünket, majd szappanozzuk 30 másodpercig, azt követően öblítsük le, majd töröljük szárazra. Minden étkezés előtt, vécéhasználat után, a baba pelenkájának cseréje előtt és után, orrfújás után, köhögés, tüsszentés után, állatsimogatás után, szemét, illetve szeméttároló érintése után kezet kell mosni.
Azt gondolnánk, talán az is fontos lehet, hogy milyen szappannal mosunk kezet. A csapból is „a moss kezet antibakteriális szappannal, akkor nem leszel beteg” folyik. Úgy tűnik azonban, ez még sincs teljesen így: az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) több mint negyven év kutatásai után ugyanis nem talált bizonyítékot arra, hogy a tisztálkodószerek antibakteriális vegyszerei megelőznék a baktériumok szaporodását, az antibakteriális szappanok talán nem is tartják távol a kórokozókat. Erről bővebben itt olvashat.
E cikkben mindenképpen szót kell ejtenünk a fertőtlenítő kézmosás „feltalálójáról”, Semmelweis Ignácról. Az „anyák megmentője” lényegében az aszepszist (olyan módszerek, amelyekkel a kórokozók a betegtől távol tarthatóak) vezette be a szülészetbe, ezzel jelentősen csökkentette a gyermekágyi láz halálozását. Megfigyelte, hogy a klórvizes kézmosás megszünteti a boncolás utáni hullaszagot, de elméleti megalapozottság nélkül javasolta, hiszen a kórokozó baktériumokat még nem ismerte. Szerencsére a klóros víz a kézre tapadt baktériumokat is elölte. Módszerének elterjesztése érdekében szélmalomharcot vívott az akkori orvostársadalom tekintélyes képviselőivel. Ragaszkodott a kórtermek rendszeres takarításához, szellőztetéséhez, napoztatásához és a gyakori ágyhuzatcseréhez. A takarékosságból szennyes ágynemű felhúzását elbocsátással büntette. Felismerésének köszönhetően az osztályán a következő hónapokban a gyermekágyi lázban elhalálozott anyák számaránya 1 százalékra csökkent, amely korábban a 18 százalékot is elérte.
Forrás: Wikipédia
