Miután 2012-ben Közép-Angliában egy parkoló alatt felfedezték az uralkodó maradványait, a kutatók beszkennelték azokat és a csontokról készült másolatok segítségével rekonstruálták a gerincoszlopát. Súlyos gerincferdüléstől szenvedett, ám a Shakespeare ábrázolásában megjelenő sánta, púpos, sorvadt karú figurától igen messze volt a kutatók szerint. „Gerince igen gyenge csontokból állt, ám biztos, hogy ez nem okozott feltűnő görbületet. Nem pontos, ha púposnak nevezik, hiszen gerince oldalra görbült, nem előre” – magyarázta Piers Mitchell, a Lancet brit orvosi hetilapban megjelent tanulmány egyik szerzője, a Cambridge-i Egyetem munkatársa.
„Aki nem állt közvetlenül mellette, nem valószínű, hogy arra gondolt volna, valami nagyon nincs rendben a királlyal” – vélte a kutató. III. Richárd feje és nyaka egyenesen állt, jobb válla azonban magasabb volt, mint a bal, felsőteste pedig végtagjaihoz viszonyítva kicsinek tűnt.
Mitchell és kollégái a maradványok elemzéséből arra következtettek, hogy a gerincferdülés Richárd serdülőkorában alakulhatott ki, ennek következtében néhány centiméterrel alacsonyabb volt, mint amilyen a betegség nélkül lett volna.
Az uralkodó 1485-ben halt meg, ő volt az utolsó angol király, aki csatában esett el. Egyes történészek szerint a kutatás eredményei a korabeli beszámolókat támasztják alá, amelyek szerint III. Richárdnak csak kis testi hibája volt.
Ferde testtartása nem biztos, hogy feltűnő volt akkoriban: a 15. században ugyanis sokan éltek testi hibával, az angolkórtól görbe lábbal, feltűnő harci sebesüléssel, betegségek nyomaival – mondta Steven Gunn, az Oxfordi Egyetem történésze, aki nem vett részt a kutatásban.
III. Richárd rajongói azt remélik, az új kutatási eredmények segítenek átformálni az uralkodóról kialakult képet. A III. Richárd Társaság szerint a király rossz hírét a rivális Tudor család keltette. A Richárdot támogatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a király korabeli portréit később változtatták meg, a púp is ekkor került rájuk.
Csatát nyertek III. Richárd leszármazottai, bár háborút még nem: egy bíróság jogosnak ítélte, hogy kifogásolhassák és felülbíráltathassák a néhai uralkodó újratemetésének helyét. A bíró mindazonáltal arra ösztökélte a szemben álló feleket, hogy próbáljanak peren kívül megegyezni, ne indítsák el a „rózsák második háborúját”.
Korábban, mint arról az MNO beszámolt, igen heves vita folyt III. Richárd maradványairól.
„Nagyon jóképű. Sajnálom, de ez egyáltalán nem egy zsarnok arca” – nyilatkozta a nagy-britanniai III. Richárd Társaság egyik tagja, miután bemutatták a 15. századi Plantagenet-királyról a szervezet által készíttetett, kedden Londonban bemutatott arcmást.
III. Richárd a fogazata alapján ideges természetű volt, koponyasérülései pedig arra utalnak, hogy valóban viselhetett koronát utolsó csatájában – állítják brit kutatók.
