Mellrák: kinek kell kemoterápia és kinek nem?

A választ a daganatszövet genetikai elemzése egészen pontosan megmondja.

2014. 05. 17. 17:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A daganatszövet genetikai elemzésével ma már pontosan kimutatható, hogy a korai emlőrákkal megműtött nők közül kinek indokolt kemoterápiát adni és kinél nem várható előny a kezeléstől – jelentette ki dr. Landherr László, az emlőrák gyógyításában dolgozó szakorvosokat összefogó Magyar Szenológiai Társaság elnöke, az Uzsoki Utcai Kórház Fővárosi Onkoradiológiai Központ centrumvezető főorvosa.

A mellrák gyógyításának alapja a betegség korai felismerése, majd a daganat gyors műtéti eltávolítása. A műtétet sok esetben sugárkezelés és kemoterápia követi, mert ezáltal csökkenthető a daganat helyi kiújulásának vagy távoli áttétek képződésének kockázata. A kemoterápiás kezelésre azonban nincs mindig szükség – olvasható a Magyar Szenológiai Társaság közleményében.

– Az esetek többségében a daganat mérete, a tumor szövettani és biológiai jellemzői alapján a patológiai és a képalkotó vizsgálatokból egyértelműen megítélhető, hogy melyik betegünknek javulnak az életkilátásai a kemoterápiától. Vannak azonban olyan, korai stádiumban felfedezett emlődaganatok, amelyeknél kemoterápia nélkül sincs nagy kiújulási kockázat, tehát a műtét után nem szükséges ez a kezelés. A határesetekben a szakorvosok a „biztonság kedvéért” jellemzően inkább javasolják a kemoterápiát, a betegek pedig hasonló megfontolásból felvállalják az esetenként hosszú táppénzzel, rövid és hosszabb távú mellékhatásokkal egyaránt járó kezeléseket, mivel az elmulasztott terápia később nem pótolható – ecseteli Landherr László.

Magyarországon évente hétezren szembesülnek emlőrákkal, közülük mintegy ötszáz nőnél nem egyértelmű, hogy indokolt-e számukra a műtét utáni kemoterápiás kezelés vagy sem.

– Minden egyes betegnél számtalan tényezőt megvizsgálunk, amelyek kapaszkodót nyújtanak a helyes terápiás döntéshez. Ez ahhoz hasonlítható, mint amikor egy sötét szobában az egyre részletesebb diagnózis révén egyre több mécsest gyújtunk. Viszont olykor ezeknek a mécseseknek a fénye nem elég a helyzet egyértelmű megítéléséhez, ahhoz egy villanykapcsolóra lenne szükség. Ezt a villanykapcsolót jelentik azok a genetikai tesztek, amelyek egyértelmű választ adnak a kérdésre: van-e esély a daganat kiújulására, vagy nagy valószínűséggel nem kell félni ettől – magyarázza Landherr László.

A főorvos hozzáteszi: több genetikai tesztet is kidolgoztak már a betegek kilátásainak megítélésére, ezek közül a leginkább megbízható vizsgálatot – a hazai gyakorlattal ellentétben – sok ország egészségbiztosítója is finanszírozza, hiszen annak eredménye nyomán már magabiztosan kijelenthető, hogy valakinek van vagy nincs szüksége kemoterápiára. Az eredmény ismeretében a betegek egy része megkímélhető a kemoterápia mellékhatásaitól, hamarabb felépül és visszaállhat a munkába, illetve nem kell az onkológiai, valamint az azt kiegészítő kezelésére, ápolására sem költeni. A tapasztalatok szerint azok a betegek pedig, akiknél a genetikai vizsgálat a kemoterápia szükségességét erősíti meg, nagyobb elszántsággal és együttműködési készséggel csinálják végig a terápiát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.