A turisztikai szektor adatai alapján 1990-ben még kevesebb mint ötezer látogató érkezett, számuk ma már mintegy negyvenezer évente. Többségük a jéggel nem borított részekre utazik, ezek a területek az Antarktisz felszínének kevesebb mint egy százalékát jelentik.
Ez a régió ad otthont egyre több kutatóközpontnak is. Ahol a jégtakaró nem állandó, ott él a Déli-sarkvidék állat- és növényvilágának nagy része, ez a földkerekség legkevésbé védett bioszférája – állapította meg az ausztrál Nemzeti Környezeti Kutatási Program (NERP) és az Ausztrál Antarktiszi Kutatóállomás vizsgálata.
„Sokan úgy gondolják, az Antarktisz elég védett, hiszen tenger veszi körül, és senki sem lakik rajta. Kutatásunk azonban kimutatta, hogy valódi veszélyben van a Déli-sarkvidék élővilága” – mondta Justine Shaw, a NERP kutatója, a PLoS Biology című szaklapban megjelent tanulmány egyik szerzője.
Elmondta: az Antarktisz-egyezmény szerint a jégmentes zónának csak 1,5 százaléka élvez különleges védelmet, és mivel igen kevés faj él a kontinensen, az ökoszisztémát nagyon érzékenyen érinthetik az emberi tevékenység következtében esetleg behurcolt idegen fajok. Akaratlanul is a Déli-sarkvidékre kerültek növények és állatok, elsősorban fűfélék és rovarok – tette hozzá Steven Chown, a Monash Egyetem kutatója.
