„A magyar külpolitika egyik fontos aspektusaként sokat hallunk manapság a keleti nyitásról, azonban ebben semmi újdonság nincs, hiszen a Kelet kutatásának Magyarországon több száz éves hagyománya van. Éppen ezt reprezentálja ez a bemutató is” – hangsúlyozta Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium EU kétoldalú kapcsolatokért, sajtóért és kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára.
A magyar és angol nyelvű kiállítás a Külügyminisztérium után bemutatkozik a magyar külképviseleteken, majd egy ideig a Magyar Tudományos Akadémián is látható lesz.
Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott: ez a tárlat méltón reprezentálja azokat az eredményeinket, amelyből mindenki számára egyértelmű lehet, hogy a keleti és globális nyitás nem most kezdődött, hanem egyes tudományágak esetében már évszázadokkal ezelőtt.
Kitért arra, hogy csütörtök reggel nyílt meg ELTE Közép- és Kelet Európai Konfuciusz Intézete regionális központjának első képzése, amely jól demonstrálja azt, hogy a keletkutatásnak a jövője is biztosított Magyarországon.
Hangsúlyozta, hogy a magyarok számára a Kelet kutatása – szemben más európai nemzetekkel – egykor nem a lehetséges ellenség megismerésére, sokkal inkább saját gyökereink kutatására irányult. „Ez által különös felelősségérzettel és kíváncsisággal tudtunk mindig is ezen országok és kultúrák felé fordulni” – tette hozzá.
Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ főigazgatója büszkeségnek és örömnek nevezte, hogy kiállítás nyílhat azokról a tudósokról és kutatókról, akik Európa egyik legjelentősebb keleti gyűjteményének alapítói és gyarapítói voltak.
A tablók tájegységenként mutatják be a Közel-Kelet felől Japánig haladva a kutatók munkáját, eredményeit, életét. A kiállítás magyarul és angolul készült el, a tárlat anyagát tartalmazó kiadványt pedig magyarul, angolul, oroszul, törökül, kínaiul és arabul nyomtatták – mondta el az MTI-nek Kelecsényi Ágnes, a kiállítás kurátora.
