„Kutatásaink azt mutatják, az évek során kolóniák bukkannak fel és tűnnek el. Nem úgy viselkednek, ahogy eddig a császárpingvinekről véltük” – írta közleményében Michelle LaRue, a Saint Paul-i Minnesotai Egyetem kutatója.
Korábban biztosra vették, hogy a pingvinek mindig ugyanarra a helyre térnek vissza költeni. A kutatók ezért aggódtak is, hogy a tengeri jég olvadása hatással lehet az állatokra. LaRue és kollégái szerint most vissza lehet vonni a riadót: három éven belül az ürülék és más hátrahagyott dolgok alapján hat pingvinkolóniát is találtak, melyek sosem tértek vissza a költési helyükre. Eközben műholdfelvételek segítségével új kolóniákat fedeztek fel.
Ezt a megfigyelést támasztotta alá a Strasbourgi Egyetem André Ancel vezette kutatócsoportja. Ők egy 2010 februárjában letört hatalmas gleccsernyúlványról készült műholdképeket értékeltek ki. A leszakadás előtt és után készült felvételek szerint egyértelmű, hogy a kolóniák átköltöztek a kelet-antarktiszi Mertz-gleccser nyúlványáról a letörés vonalának közelébe, ahol korábban nem éltek pingvinek – írták a kutatók a PLoS One tudományos lapban megjelent tanulmányukban.
Amikor a helyszínre érkeztek, a kutatók meglepetten állapították meg, hogy mintegy húsz kilométerre újabb kolónia él, ezt nem láthatták a műholdfelvételeken. Feltételezik, hogy a táj kedvezőtlen átalakulása az egykori kolónia felbomlásához vezetett. „A környezeti változások hatására a császárpingvinek képesek máshová költözni” – hangsúlyozták a biológusok.
Az Antarktiszon jelenleg körülbelül 260 ezer császárpingvinpár él 52 kolóniában, azaz mintegy negyedével több, mint 15 éve – állapította meg Ancel kutatócsoportja korábbi becslések és saját számításaik alapján.
