Ha évtizedekkel a betegség kezdete előtt, negyvenévesen beadják a vakcinát, akkor a kutatók szerint azokat a lerakódásokat takaríthatja ki az agyból, amelyek blokkolják az agyi elektromos jeladást – idézte a The Daily Telegraph a Cheltenham Science Festivalon elhangzott előadást.
James Nicoll, a Southamptoni Egyetem ideggyógyásza azt fedezte fel, hogy egy védőoldás beindíthatja az immunrendszert, amely eltávolítja az agyi lerakódásokat. A vakcina ugyanabból a béta-amiloid fehérjéből készül, amely az Alzheimer-kóros betegek agyában felhalmozódik.
Nicoll elmondta: a betegek agyából az oltás eltávolította a lerakódásokat, ám nem állította meg a mentális hanyatlást és nem akadályozta meg a korai halált. Ennek ellenére úgy véli, ha 40-50 éves koruk között kapják meg az emberek a védőoltást, amikor a betegségnek még semmi jele nincs, az megelőzheti, hogy a lerakódások kialakulása elkezdődjön.
„Lehetséges, hogy a béta-amiloid felhalmozódása indítja el az események láncolatát, amely aztán megállíthatatlan, az izgalmas kérdés ezért az: mi lenne, ha jóval korábban oltanánk?” – tette fel a kérdést Nicoll.
Egy kolumbiai kutatás jelenleg olyan család részvételével teszteli az elméletet, amely genetikai hajlamot mutat a kórra. Évtizedek kellenek azonban, hogy kiderüljön, hatásos-e a védőoltás.
