A számítógépes chip a fogamzásgátló hatású levonorgesztrel hormon kibocsátásával szabályozza a teherbeesést. Az implantátum ugyanakkor távirányítható: a csippel rendelkező nő aktiválhatja, de ki is kapcsolhatja. A csipet a tompor, a felkar vagy a has bőre alá ültethetik be.
Az implantátum hosszú távú megoldást nyújthat a születésszabályozásra. A jelenleg használatos fogamzásgátló implantátum három évig jó, és működését csak úgy lehet leállítani, ha egy klinikán eltávolítják.
Az új csip alkotói – a massachusettsi Microchips startup cég – szerint ha az implantátum sikeresen túljut az utolsó teszteken is, akár már 2018 elején a piacra kerülhet, ráadásul „versenyképes áron”. A csip preklinikai vizsgálata a jövő év elején kezdődik.
A csip ötlete két éve merült fel, amikor Bill Gates kollégáival látogatást tett a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT): arról faggatták Robert Langer professzort, hogy létre lehet-e hozni olyan születésszabályozó csipet, amelyet egy nő ki- és bekapcsolhat. Az MIT szerint az implantátumnak kódoltnak kell lennie, hogy védve legyen a vezeték nélküli adatforgalom, és használata biztonságos kell legyen. A csip mérete 20x20x7 milliméter, a tárolt hormon pedig egy 1,5 cm széles mikrocsipen kap helyet a készüléken belül.
Az implantátum működése esetén naponta 30 mikrogrammos hormondózist enged a szervezetbe oly módon, hogy a csip egy apró elektromos töltéssel felolvaszt egy ultravékony tömítést a hormon körül.
A szerkezet kétségtelenül előnyös lehet a családtervezésben, és más adagolható gyógyszerek esetében is megoldást jelenthet. Ugyanakkor Simon Karger, a Cambridge Consultants sebészeti és terápiás részlegének vezetője arról beszélt a BBC-nek, hogy az implantációs technológia bizonyos kockázatokat és kihívásokat is hordoz magában. Mint mondta, egy olyan jövő rajzolódik ki előtte, amelyben rengeteg dolgot kezelnek majd beültetett okosrendszerek.
