Életmentés: magyar tudós a rákellenes kutatócsoportban

Hatalmas elismerést kapott a szakma: magyar tudós nyert meghívást egy nemzetközi rákellenes kutatócsoportba.

Az Amerikai Rákintézet (NCI) Daganat-epidemiológiai és Genetikai részlegének igazgatója, Stephen J. Chanock világméretű összefogást szervezett azzal a céllal, hogy javítsák a nagy genetikai rákkockázattal élők klinikai ellátását. Ebbe a minimum öt évre szerveződött nemzetközi rákellenes kutatócsoportba nyert meghívást dr. Oláh Edit, az Országos Onkológiai Intézet Molekuláris Genetikai Osztályának vezetője. A világméretű összefogás nem kisebb célt tűzött maga elé, mint hogy minél pontosabban meg lehessen határozni az öröklött génváltozások szerepét az emlő- és petefészekrák és más tumorok kialakulásában. A BRCA-kihívásról, a mellrák kockázati tényezőiről, génvizsgálatról, és arról beszélgettünk dr. Oláh Edittel, hogy mit kell tennie annak a nőnek, akinek családjában fordult már elő mellrák.

– Önt is meghívták a BRCA-kihívás világméretű programjába. Mi a mellrák kockázatával összefüggő BRCA1- és BRCA2-génekről elnevezett nemzetközi program célja?
– Az összefogás a nagy genetikai rákkockázattal élők klinikai ellátásának javítását szolgálja. A BRCA1- és BRCA2-gének közel 20 évvel ezelőtti felfedezése óta világszerte egymilliónál több nőt és férfit vizsgáltak meg, hogy jelen van-e náluk a gének öröklött meghibásodása (mutációja). A genetikai vizsgálatok eredményeinek köszönhetően sok emberi életet lehetett megmenteni. Ugyanakkor még mindig nem ismeretes azoknak a genetikai változásoknak a teljes köre, amelyek hajlamosítanak daganatos megbetegedésekre. A daganatos betegséghajlam diagnosztikájához a klinikai és patológiai adatok mellett az öröklött genetikai hibák pontos feltárása meghatározó fontosságú.

– Hogyan kell elképzelni egy ilyen világméretű összefogást? Mennyien dolgoznak és hány különböző országból ezen a projekten?
– Az indulásnál még csak a nagyobb diagnosztikai tapasztalattal rendelkező genetikai központok kaptak meghívást, de távlatilag a kutatásokban részt vevő 40 ország vizsgálóhelyeinek csatlakozása is várható. Az Országos Onkológiai Intézetben munkacsoportunk 20 éve folytat kutatásokat a daganatos megbetegedésekre hajlamosító genetikai változások kimutatására, és klinikusokkal együttműködve biztosít genetikai teszteket a nagy genetikai rákkockázattal élők kiszűrésére, segítve a betegség korai felismerését, megelőzését és a terápiás döntések meghozatalát.

– Világméretű referencia-adatbázis kialakítását tervezik azzal a céllal, hogy az öröklött génváltozások szerepét pontosan meghatározzák az emlő-, a petefészekrák és más tumorok kialakulásában. Mit jelent pontosan ez a referencia-adatbázis? Mennyire lehet pontosan előre jelezni azt, hogy bizonyos hibás gének később esetleges daganatos megbetegedéseket is okozhatnak akár?
– A referencia-adatbázis a BRCA-gének összes ismert genetikai variánsát tartalmazza majd. A BRCA-gének öröklött megváltozásainak egyharmadáról azonban ma még nem tudjuk megmondani, hogy milyen mértékben fokozzák a daganatos megbetegedés kockázatát. A családon belül kimutatott BRCA-mutáció jelenléte, vagy hiánya azonban a többi családtag részére 100 százalékos biztonsággal meghatározható. További gének változásai és környezeti tényezők jelentősen módosíthatják a betegség kialakulásának idejét. Munkacsoportunk közel 10 000 genetikai vizsgálatot végzett, felmértük, hogy mely mutációk jellemzőek a magyarországi emlő-, petefészekrák, vagy más daganatos megbetegedésekre.

– Melyek azok a genetikai tényezők, amelyek hajlamosíthatnak a mellrákra? Mekkora a kockázati tényezők megléte mellett az esély arra, hogy mellrák alakuljon ki a nőknél?
– Az emlőrákhajlam legfontosabb genetikai tényezői a BRCA-gének öröklött mutációi, ezek nagymértékben (60-80 százalék) fokozhatják az emlőrák kialakulásának kockázatát. Jelenleg 74 olyan génről tudunk, amelyek öröklött meghibásodásának együttes előfordulása az emlőrák, a petefészekrák és a prosztatarák kockázatát is módosíthatja. Ahhoz, hogy ezek az új gének a genetikai tesztek részévé váljanak, legalább 5-10 éves kutatómunka szükséges.

– Korábban Angelina Jolie megelőző emlőeltávolítása kapcsán ön azt nyilatkozta az mno.hu-nak, hogy 100-ból 95 esetben nem a szülőktől öröklött BRCA1, vagy BRCA2 génhibája okozza, de a hibás gén jelenléte akár 80 százalék feletti emlőrák-kockázattal jár. Mit érdemes tennie annak a nőnek, akinek a szervezetében jelen van a hibás BRCA-gén?
– A BRCA mutációt hordozó, de még a BRCA hordozásra gyanús nők részére is onkológiai szakemberek fokozott felügyelete szükséges. Különösen fontos az életkornak megfelelően ajánlott rendszeres szűréseken való részvétel. Az Országos Onkológiai Intézet szakemberei képesek a magas genetikai rizikójú személyek kiszűrésére, ellenőrzésére, preventív, terápiás szakellátására a megfelelő pszichés támogatás biztosításával.

– Magyarországon mennyien kérnek BRCA-gén-tesztet évente? Érdemes-e ezt a genetikai vizsgálatot kérnie annak, akinek a családjában több daganatos megbetegedés is előfordult már? Ezt a tesztet finanszírozza az OEP?
– Míg kezdetben egy év alatt 50, idén a legújabb DNS-vizsgálati módszerek bevezetésével eddig már közel 500 genetikai tesztet végeztünk. Hangsúlyozni kell azonban, hogy nem lakossági szűrésről van szó, az indokoltságot nemzetközi előírások szabályozzák. Minden esetben szakorvosi beutaló szükséges, még akkor is, ha az egyéni és családi kórtörténet felveti a génhiba gyanúját. Minden indokolt vizsgálatot az OEP finanszíroz.

– Korábbi interjúnkban említette, hogy olyan magánlaborok jöttek létre, amelyek akár orvosi közreműködés nélkül is több száz örökletes betegséget okozó gén azonosítását ígérik, és amelyek eltekintenek attól is, hogy a már húsz éve ismert hibás BRCA-gének rákkockázatának pontos meghatározása sok esetben bizonytalan, és még ma is nemzetközi genetikai kutatások tárgya. Történt-e előrelépés a jelentős üzleti haszonnal járó, sokszor megbízhatatlan tevékenység szabályozására?
– A DNS-vizsgálati módszerek rohamos fejlődése mára lehetővé tette, hogy egyre több cég kínálatában jelenjenek meg a daganatos betegséghajlamot felmérő tesztek. Miközben ezeket a genetikai teszteket bárki megvásárolhatja az interneten, használatuk számos tisztázatlan tudományos, szabályozási és etikai kérdést vet fel. Nemzetközi szakmai állásfoglalások, irányelvek jelentek meg, sőt világszerte nagy visszhangot kiváltó szankciók is születtek. Például az Egyesült Államokban az FDA-betiltotta a közvetlen lakossági felhasználásra szánt genetikai tesztek értékesítését. Európában is több ország szabályozta már a genetikai vizsgálatokat, Magyarországon a nemzetközi irányelvekhez igazodó szabályozás és ellenőrzés több éve késik, pedig a rossz genetikai teszt legalább olyan káros, mint a rossz gyógyszer.