Génmódosított élelmiszer: félnünk kell tőle?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A GMO sokakat megijeszt, ugyanakkor enélkül nem oldható meg az emberiség élelmezése. Érvek és ellenérvek.

Szabados Balázs
2014. 07. 07. 12:22

A Föld népessége ugrásszerűen növekszik, sokak szerint már most túl sokan vagyunk a hosszú távon fenntartható élethez. A szakértők egy része szerint muszáj a technológiát is segítségül kérni ahhoz, hogy ezt a rengeteg éhes szájat megfelelő ételhez juttassuk.

Ennek hatására, ahogy korábban említettük, ellenállóbbá válhatnak a növények a különböző káros hatásokkal (károkozók, vegyi anyagok stb.) szemben, emellett a fejlesztéseknek az is célja, hogy például a kukorica vagy a búza olyan éghajlaton és speciális területi adottságok mellett is megéljen, ahol normális esetben semmi esélye sem lenne.

Természetesen sokan ellenzik a génmanipulációt, mert attól tartanak, hogy hosszú távon ártalmas lehet a szervezetre, vagy épp azt gondolják, hogy az ember Istent játszik, mikor a DNS-szerkezetbe belebabrál. A szigorú európai szabályozással ellentétben az USA-ban szinte mindenhol lehet kapni GMO-s ételeket, ráadásul a törvény szerint fel sem kell tüntetni a csomagolásukon, hogy génmódosított termékről van szó! Vermont állam az egyetlen kivétel, ott Peter Shumlin kormányzó kemény harcok révén elérte, hogy a címkéken ott kell lennie a megkülönböztető jelzésnek.

Az USA-ban a tiltakozók gyakran felvonulnak, és azt hirdetik, hogy a fogyasztóknak joguk van tudni azt, hogy mit esznek. Ezen aktivisták számára a vermonti törvénymódosítás az első nagy sikernek számít. Azonban attól még nagyon messze vagyunk, hogy az egész Egyesült Államokban elterjedjen ez a megoldás, mert az FDA azon az állásponton van, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek címkézése nem szükséges, mert a tápanyagtartalmuk ugyanaz, mint a természetes alapanyagú termékeké, emellett egy ilyen megkülönböztetés tévesen azt a hatást keltené a fogyasztókban, hogy azok az élelmiszerek veszélyesek.

David Ropeik a Valójában mennyire kockázatos? című könyv szerzője azonban azon a véleményen van, hogy az élelmiszeriparnak jóvá kéne hagynia a címkézést, mert ha küzdenek ellene, akkor pont a negatív érzeteket erősítik az emberekben, viszont ha rábólintanának az egészre, akkor azt a hatást keltenék, hogy „látjátok emberek, nincs kockázat, nincs is semmi takargatnivalónk”.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.