Az egysejtű élősködő, a T. gondii nemcsak a macska, hanem bármely melegvérű állat bélrendszerében megél, a Föld népességének egyharmada fertőzött. Legtöbbjüknél semmiféle jele nincs a betegségnek, ám egyesek influenzaszerű tüneteket tapasztalhatnak. Akinek azonban az immunrendszere rendellenesen működik, és nem tudja felvenni a harcot a kórokozóval, annál súlyos fertőzés alakulhat ki – olvasható a Science Daily tudományos ismeretterjesztő hírportálon.
Az egészséges ember immunrendszere olyan módon támad a parazitára, ami hasonlít a rákos sejtek kiváltotta immunválaszra – mondta David J. Bzik, a Dartmouth-i Geisel Orvosi Egyetem mikrobiológus-immunológusa.
A T. gondiira úgy reagál a szervezet, hogy természetes ölősejteket és úgynevezett citotoxikus T-sejteket állít elő. Ezek a sejtek fordulnak a daganat ellen, ám a rák blokkolhatja a védekező folyamatokat. Ha azonban T. gondiit juttatnak a rák környezetébe, az újraindíthatja az immunreakciót. „Ennek az élősködőnek a biológiája alapjaiban különbözik más, mikrobaalapú immunterápiás eljárásoktól, amelyek jellemzően kívülről serkentik az immunsejteket. A mi mutáns T. gondii sejtünk azonban ezekbe a nagy erejű, természetes támadósejtekbe bejutva újraprogramozza őket, hogy azok „eltakarítsák a daganatos sejteket” – mondta Barbara Fox mikrobiológus.
Bzik és Fox immunterápiás oltóanyagot készítettek, mivel a parazitát nem biztonságos rákos betegek szervezetébe juttatni. Az oltóanyaghoz úgy változtattak a T. gondii génjein, hogy laboratóriumban előállítható legyen, ám emberben, állatban ne szaporodjon. A cps nevű vakcina a kutatók szerint biztonságos, még immunhiányos betegek szervezetében is kiválthatja az ideális reakciót.
Az egyetem által közzétett laboratóriumi tesztek során a bőrrák és a petefészekrák egereket megbetegítő, igen agresszív változatát kezelték a cps-vakcinával, és páratlanul magas túlélési arányokat értek el. A kutatók szerint sok vizsgálat szükséges még, mielőtt az oltóanyag kikerül a laboratóriumokból.
