Az apróság maradványait – egy felső állkapcsot – Brit Columbia tartomány északi részén ásták ki a földből. A sün évmilliókkal ezelőtt ezen az akkoriban esőerdővel borított vidéken élhetett, ez az esőerdő azonban nem trópusi, hanem magasan fekvő, hűvösebb erdő lehetett – írják a kutatók a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóiratban megjelent cikkükben.
A leletet nagy felbontású CT-szkennerrel vizsgálták meg a Pennsylvaniai Egyetemen, majd ebből következtettek az állat testfelépítésére és életmódjára. A Silvacola acares (apró erdőlakó) névre keresztelt lény nagyjából 13 millió évvel a dinoszauruszok kihalása után élhetett, rovarokkal, növényekkel és talán magvakkal táplálkozott.
A feltárt leletből sajnos nem állapítható meg, hogy voltak-e tüskéi. Jaelyn Eberle, a tanulmány egyik szerzője, a Coloradói Egyetem paleontológusa szerint talán egyfajta szúrós szőr boríthatta a testét, hasonlóan az Európa területén élő rokon kortársaihoz.
A lelet szenzációja az elképesztően kis méret. „A mai sünök, különösen azok, amelyeket háziállatként tartanak, sokkal nagyobbak. A legkisebb ma élő sünök körülbelül 10-15 centi hosszúak, nem számítva a farkukat, de közeli rokonaik, a nagy szőrössünök akár a 46 centis hosszt és a 2 kilós testsúlyt is elérhetik” – magyarázta Eberle.
