Az államszocialista múlt feldolgozásával foglalkozó közalapítvány megbízásából készített, hétfőn közzétett felmérés szerint a lakosság fele nem tudja a helyes választ arra a kérdésre, hogy melyik fontos történelmi esemény köthető 1961. augusztus 13-ához. A volt NDK területén élők jelentős többsége, 69 százaléka tudja, hogy azon a napon kezdték kiépíteni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei a Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert. A nyugati tartományokban viszont sokkal kevésbé él a fal emléke: a helyes választ adók aránya ott 45 százalék volt.
A legkevésbé tájékozottnak a fiatalok bizonyultak, mivel a 30 év alattiak csupán 32 százaléka válaszolt helyesen a kérdésre. A leginkább tájékozott a 60 év feletti nemzedék: körükben 61 százalékos volt a helyesen válaszolók aránya.
A megkérdezettek 31 százaléka a hatvanas évek valamely másik kiemelkedő történelmi eseményre tippelt. Általában Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár lemondásának, a kubai rakétaválság kezdetének vagy Jurij Gagarin űrrepülésének dátumát keverték össze a berlini fal építésének első napjával, 19 százalék pedig semmit nem tudott kezdeni 1961. augusztus 13-ával.
Az alapítvány ügyvezetője, Anna Kaminsky az eredményt értékelve kiemelte, hogy az lenne a megfelelő, ha az iskolarendszerből kikerülő fiatalok mind ismernék a fal felépítésének dátumát, hiszen az a legújabb kori német történelem egyik legnagyobb súlyú eseménye.
A Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án hajnalban kezdték építeni. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. A fal felhúzását a menekülthullám miatt látták szükségesnek: a menekültek áradata azzal fenyegetett, hogy idővel elnéptelenedik az NDK. A két Németország 1949-es megalapításától a fal felhúzásáig nagyjából hárommillióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül.
