Nem minden daganat rák, ennek ellenére mégis nagyon fontos az orvosnak szem előtt tartania a jóindulatú elváltozásokat is, néhányat azok közül mihamarabb el kell távolítani ugyanis. Vannak viszont olyanok is, amelyeket egészen addig, míg nem okoznak problémát, nem szabad bántani. A Focus.de összeszedte, hogy mit kell tudni a különböző jóindulatú daganatokról.
Aki azt a szót hallja, hogy tumor vagy daganat, önkéntelen a rákra gondol. Számos olyan elváltozás, duzzanat létezik azonban, amelyik nem életveszélyes. A jóindulatú daganatok a test bármely részén előfordulhatnak: a szerveken, a bőrön, a kötőszöveten, a zsírszöveten, vagy akár a csontokban és az agyban is. A sejtek mértéktelen burjánzása következtében egy tumor olykor óriási méreteket ölthet, ami viszont károsíthatja a test különböző funkcióit.
A rosszindulatú elváltozásokkal ellentétben a jóindulatú daganatok nem semmisítik meg a környező egészséges szöveteket, valamint nem okoznak távoli áttétet a szervezetben. Mivel a jóindulatú tumorok gyakran zárt tömegek, sokkal könnyebben operálhatók. Az, hogy miért kezdenek el növekedni, egyelőre ismeretlen. Gének, hormonok, környezeti mérgek, gyulladás, stressz – ezek mind elősegíthetik a kialakulásukat.
Vannak tumorok, amelyeket az érintettek észre sem vesznek, más elváltozásokról pedig azt gondolják, hogy csupán kozmetikai probléma. Vannak olyanok is, amelyeket folyamatosan ellenőrizni kell, és vannak, amelyeket azonnal eltávolítanak, félve attól, hogy rosszindulatúvá válnak.
A kinövések a bőrön könnyen felismerhetők, kitapinthatók. Az ultrahang, a komputertomográfia (CT) vagy a mágneses rezonancia vizsgálat (MRI) az orvosok számára lehetővé teszik, hogy értékeljék a tumor természetét. Ha kétség merülne fel arról, hogy a tumor jó, vagy rosszindulatú, csináltatni kell egy biopsziát és egy laborvizsgálatot.
Különösen a női mell hajlamos sejtproliferációra (osztódásra), ami nem feltétlen jelent rákot. A leggyakoribb jóindulatú daganat a fiatal nők körében a fibroadenoma.
Azokat a tumorokat, amelyek a nyálkahártyán vagy a mirigyállományon képződnek, összefoglaló néven adenómának hívjuk. Különösen gyakoriak a bélben, az orrban és a melléküregekben. Mivel nagy a kockázata, hogy a polipból rák képződjön, az ilyen elváltozásokat a sebész elővigyázatosságból eltávolítja. Nem kell viszont kivenni az orrpolipot, ha az nem akadályozza a légzést, vagy nem okoz krónikus orrmelléküreg-gyulladást.