A dublini viking sírok katalogizálását célul kitűző kutatás 1999-ben indult. A projektben részt vevő régészek szerint meghökkentően magas az ír főváros alatt fekvő viking sírok száma. A XVIII. századtól kezdve 1934-ig legalább 59 viking sírt fedeztek fel a környéken.
Az értékes leletek magas száma nemcsak azt bizonyítja, hogy a régészek többségében nemesi sírokat tártak fel, hanem azt is, hogy a Krisztus utáni IX. és X. században Dublin fontos és gazdag település volt – olvasható az Irish Central hírportálon.
A kutatás emellett rávilágított arra is, hogy nem túloznak azok a középkori évkönyvek, amelyek nagyszámú viking harcos Dublinba érkezéséről számolnak be ebben az időszakban. A feltevést erősíti az a 2003-ban feltárt négy viking sír is, amelyeket a régészek Krisztus utáni 670 és 882 közé datálnak.
„Hallottak erről az emberekkel és arannyal teli kicsi szigetről, és a fosztogatók elkezdtek özönleni. Dublin a IX. század kereskedelmi fővárosává vált” – mondja régész Linzi Simpson.
A komoly viking jelenlét ellenére a kutatások eddig nem találtak számottevő viking DNS-t a mai ír lakosság vérében. A közös brit–ír Genes of Celts, Vikings and Normans (A kelták, a vikingek és a normannok génjei) címet viselő projekt ezért arra törekszik, hogy viking eredetű családnevekkel rendelkező írek vérében mutassa ki a viking örökség bizonyítékát.
„Minden, amit eddig a vikingekről tudtunk, tévedés volt. A nézet, miszerint a vikingek aktivitása az Ír-tenger környékére koncentrálódott, de a sziget nyugati részét nem érintette, hibás ( ). A vikingek letelepedtek a nyugati part mentén is, és keveredtek a bennszülött írekkel” – idézte az Irish Central Eamonn Kellyt, az ír Nemzeti Múzeum munkatársát.
„Mindenki nyert ezzel: a vikingek új technológiával érkeztek és beindították a távolsági kereskedelmet. És integrálódtak a helyi környezetbe” – tette hozzá Kelly.
