„Ugyanazt szerették, amit mi: a mellehúsát, a combokat és a szárnyakat ették\" – hangoztatta Clive Finlayson, a Gibraltári Múzeum igazgatója és egyben a kutatás vezetője.
A kutatásban 1724 galambcsontot vizsgáltak meg, amelyeket gibraltári barlangokban tártak fel. A csontokon megtalálták az előemberek fogainak és vélhetően a tűzön való sütésnek a nyomait is. Finlayson szerint a kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a neandervölgyi ember sokkal fejlettebb volt, mint amit általában tartanak róla.
A madarakkal való táplálkozást eddig többnyire a Homo sapiensnek tulajdonították a tudósok. A most vizsgált leletek azonban azt mutatják, hogy a neandervölgyi már jóval a Homo sapiens megjelenése előtt is evett madarakat.
A csontokon csak kevés esetben találták meg a vágóeszközök nyomát. A kutatók szerint ez azért van, mert a szirti galamb húsát eszközök nélkül is könnyen el lehetett fogyasztani. A neandervölgyi ember az emberi faj egyik jelentős ágát alkotta, 30-40 ezer évvel ezelőtt halt ki.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!