Stressz, függőség, adrenalin – ezért betegszik meg nyaraláskor

Strand helyett az ágyat nyomja? Íme az oka!

UDM
2014. 08. 02. 8:16
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Végre, szabadság! Mégis, alig takarítja le az íróasztalt, és fejeződik be az utolsó munkanap is, máris kapar a torka? Legkésőbb úton a nyaralóba az autóban vagy a repülőn szét akar szakadni a feje? Akkor ön is azon kevesek közé tartozik, akikre már a nyaralás első napján lecsap az úgynevezett szabadidő-betegség. Síelés vagy napozás helyett a nyaralóhelyen sajnos a betegágy várja. A Focus.de nyomán utánanéztünk az okoknak.

Ez a különös kór szabadság ideje alatt, de akár hétvégén is megtámadhatja a dolgozókat. Modern korunk egyik új betegsége ez, 2002-ben elsőként Adrian Vingerhoets és Maaike van Huijgevoort, két holland lélekgyógyász írta le egy tanulmányban.

Különösen veszélyeztetettek a munkamániások és a maximalisták. Főleg azok az emberek betegedhetnek meg, akik nem bírnak kikapcsolni, mindent az ellenőrzésük alatt akarnak tartani, és folyton idegeskednek valamiért.

Julia Scharnhorst, a Német Pszichológusok Szakmai Szövetségének tagja így magyarázza ezt az állapotot: „Az emberi test úgy viseli el a terhelést legkönnyebben, ha hullámokban kapja: a feszültség és pihenés harmonikus váltakozására van »kitalálva«. Egyesek viszont az idők során hozzászoktatták a szervezetüket a folyamatos izgalmi állapothoz, és ezzel együtt az állandóan magas adrenalinszinthez. Ez okozza azt, hogy az immunrendszerük a legmagasabb fokozatban dolgozik. Ezek az emberek az üresjáratokat és a pihenés idejét stresszként élik meg.”

A psziché és a vegetatív idegrendszer a fent leírt stresszre reagál azzal, hogy az érintett testi fáradtságot érez vagy rosszabb esetben megbetegszik. Ez az oka például annak is, hogy sok munkavállaló éjszaka vagy szabadság idején kap szívinfarktust és nem a legstresszesebb időszakokban – teszi hozzá a pszichológus.

Az ilyen módon megbetegítő stressz oka a legtöbb esetben az egyén belső beállítottsága. Sokkal kevésbé van köze a tényleges terheléshez, mint a munkához való hozzáálláshoz. Az érintett emberek a hibáikat számlálják és nem a sikereikhez mérik magukat, nem érzékelik a szervezetük figyelmeztető jelzéseit és folyamatos idegeskedésben élnek. A nyugalmi periódusban pedig hirtelen a „Nagy Semmiben” találják magukat.

A szakember azt ajánlja a szabadidő-betegség elkerülésére, hogy a mindennapjainkba építsük be a pihenést. Például az állóképességet javító sportok csökkentik a stresszhormonok szintjét szervezetünkben. Emellett pedig azt tanácsolja, hogy puha átmenettel jussanak el a munkától a teljes kikapcsolásig: például szabadságuk kezdetén tegyenek-vegyenek egy kicsit a ház körül vagy a lakásban, nyaraláskor pedig az aktív pihenésnek adjanak teret, mielőtt kifeküdnének a strandra. Praxisában rendszeresen találkozik szabadidő-betegségtől szenvedőkkel: „Sokan már attól migrént kapnak, mikor hétvégén végre sikerül kialudniuk magukat.”

Az ördögi körből csak sok-sok türelemmel törhetnek ki az érintettek. Hiszen minél kevesebbet pihennek, annál nehezebbnek tűnik nekik, így újra kell tanulniuk, hogyan kapcsolódjanak ki.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.