Szöcskét neveztek el David Attenborough-ról

A 20 millió éves, borostyánba zárt rovarok sokat elárulhatnak az evolúcióról és a korszakról, amelyben éltek.

MA
2014. 08. 04. 4:41
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az amerikai Illinois-i Egyetem kutatói egy olyan borostyánkő-gyűjteményt vizsgálnak, amelyben tucatnyi – eddig nem ismert – légy, fullánk nélküli méh, szúnyog, hangya, darázs és más rovarok maradványai konzerválódtak. A kövületeket 50 évvel ezelőtt fedezték fel a Dominikai Köztársaságban.

Azt a parányi szöcskét, amelyet Electrotettix attenboroughinak neveztek el a híres természettudós és természetfilmes után, a kutatók különösen értékesnek tartják.

„A szöcskék nagyon ritkák borostyánkőben, és ez a példány rendkívül jó állapotban maradt meg. Attenborough személyesen is érdeklődik a borostyánkövek iránt, és egyike volt a gyerekkori hőseimnek, ezért határoztam úgy, hogy a tiszteletére róla nevezem el a fajt” – nyilatkozta Sam Heads, az egyetem paleontológusa.

A fosszíliákban fennmaradt rovarok számos információval szolgálhatnak az evolúció folyamatáról, valamint arról a korszakról, amelyből származnak. Heads szerint az ilyen leletek többet mondanak el az ősi klímáról és ökoszisztémáról, mint a dinoszauruszcsontok.

A tudósok a borostyánkőleleteket csak egy rendkívül lassú folyamat során tudják átvilágítani. A kövek nagy része foltos az oxidációtól, ezért a kutatóknak óvatosan fel kell vágniuk, és „ablakokat” kell csiszolniuk a kövek felületére, hogy megnézhessék, mit rejtenek az ilyen ősmaradványok.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.