Vályi Katalin, a Móra Ferenc Múzeum régésze az MTI-nek elmondta, hogy az emlékpark mai területe már 1882 óta ismert régészeti lelőhely.
A múzeum 1970-től végez itt tervásatásokat, amelybe a szakember 35 évvel ezelőtt kapcsolódott be. Az ópusztaszeri feltárás mára a különböző beruházások, elsősorban autópálya-építések helyszínén folyó leletmentő ásatásokkal ellentétben az egyike azon kevés hazai régészeti munkának, amely kifejezetten tudományos céllal folyik.
Az évtizedek óta folyó munka során igyekeznek föltárni az egykori monostor minden épületének romjait, nagyon fontos részek azonban még a föld alatt vannak – jegyezte meg az ásatásvezető régész. Hozzátette: az idei tervásatást – amelyet a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tett lehetővé – három helyszínen, ahol az emlékpark fejlesztéseket tervez, leletmentő régészeti feltárás is kiegészítette.
Az áprilisban kezdődött és szeptember elejéig tartó munka során Árpád-kori településnyomokat tártak föl. Földbe mélyesztett házak, kutak, állattartó karámok nyomait találták meg.
Előkerültek kerámiatöredékek, cserépbográcsok darabjai, csonteszközök, vaskések, halászathoz használt szerszámok maradványai – mondta Vályi Katalin. A következő hónapok feladata a feltárt leletanyag feldolgozása lesz – közölte a szakember.
