A Nagy-korallzátonyt felügyelő ausztrál hatóság még januárban adott engedélyt a North Queensland Bulk Ports vállalatnak, hogy a tulajdonában lévő Abbot Point kikötő nagyarányú szénterminál-bővítésének keretében kikotrott hulladékot a tengerbe eresszék a világ legnagyobb koralltelepének közelében.
A zöldszervezetek azonban attól tartottak, hogy ha a kotrási hulladékot a zátonytól 25 kilométerre kijelölt területen a tengerbe eresztik, az komoly fenyegetést fog jelenteni a korallokra és a tengeri füvekre nézve, nem utolsósorban valószínűleg kétszeresére növeli a területen áthaladó hajóforgalmat.
A lap értesülései szerint a North Queensland Bulk Ports és a bővítést végző két indiai vállalat még ezen héten benyújtják alternatív javaslatukat a lehetséges szárazföldi lerakodóhelyekről Greg Hunt környezetvédelmi miniszternek. „Amennyiben a hírek igazak, akkor az Abbot Point kibővítésére irányuló legolcsóbb, ám a zátony szempontjából legpusztítóbb lehetőség lekerült a napirendről” – mondta Adam Walters, a Greenpeace kutatási vezetője.
Idén júniusban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) világörökségi bizottsága 2015-re halasztotta annak eldöntését, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé sorolja-e a 300 ezer négyzetkilométeren elterülő koralltelepet.
Aggódva a tervezett part menti munkálatok miatt, az UNESCO arra kérte az ausztrál kormányt, hogy február 1-jéig nyújtson be aktualizált jelentést arról, mit tesz annak érdekében, hogy megóvja a páratlan természeti képződményt az ipari, bányászati tevékenység következményeitől.
Az Ausztrália keleti partjainál 2300 kilométer hosszan elnyúló Nagy-korallzátony 400-féle korallnak, 1500 halfajnak és 4 ezer puhatestű állatfajnak ad otthont, emellett megtalálhatóak az olyan súlyosan veszélyeztetett állatfajok is, mint a zöld teknős.
