Az Emiliania huxleyi nevű fitoplankton – se növény, se állat egysejtű alga – rendkívül szapora: évente ötszáz generációt, azaz napi egynél többet is létrehozhat, és akkor is fennmaradhat, ha a 2100-as évekre jósolt melegebb hőmérsékleten és savasabb közegben kell léteznie – írták a kutatók a Nature Climate Change című szaklapban.
A vizsgált fitoplankton halak és más vízi élőlények fő táplálékforrása, és az üvegházhatású szén-dioxidból is nagy mennyiséget nyel el. „Virágzása” gyakran az űrből is látható.
Tavaly az ENSZ szakértőkből álló testülete megállapította, hogy az ember előállította üvegházhatású gázok kibocsátása okozza a Föld légkörének melegedését, és a szén-dioxid a vízben oldva enyhe savvá válik és lassan elsavasítja az óceánokat.
A vizek ahhoz képest, mint amilyenek az ipari forradalom előtt voltak, 170 százalékkal is savasabbá válhatnak 2100-ra – állapította meg egy 540 szakértőből álló kutatócsoport.
Az algát laboratóriumi körülmények között vizsgálták, tehát sem ragadozók, sem kórokozók nem voltak jelen a vízben, és csupán egy algafajra vonatkoznak az eredmények – intett óvatosságra Thorsten Reusch, a tanulmány egyik szerzője, a kieli óceánkutató intézet munkatársa.
A savasodás az óceánok csendes vihara, amely a vízi életet fenyegeti – írták a kutatók.
Az új tanulmány több mint egy év kísérletezéssel kimutatta, hogy a norvég partok 15 Celsius-fokos vízéből nyert algák magasabb hőmérsékleten kisebb méretűvé válnak, de gyorsabban nőnek, így átlagosan nagyobb tömeget hoznak létre.
„Nem tudjuk, meddig mehetnek el ezek a folyamatok. Magam azt gyanítom, nem oldják meg a jövő klímaproblémáját, mivel az éghajlat változása túl gyors ehhez, ám egyes fontos tengeri létformák a korábban véltnél néhány évtizeddel tovább fennmaradhatnak” – mondta Stephen Palumbi, a Stanfordi Egyetem biológusa.
